Új felvételeket készítenek a Merkúr felszínéről

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, 88 nap alatt kerüli meg központi csillagunkat. A bolygónak nincs légköre, ami azt jelenti, hogy a Naphoz való közelsége miatt felületén a hőmérséklet elérheti a 430 Celsius fokot, ám -170 Celsius fokra is lehűl, amint elfordul központi csillagunktól.

A tanulmányok szerint a Merkúr felszínét vulkanikus törésvonalak szabdalták fel 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt, ezek mélysége helyenként elérte a 2 kilométert. Az "árkokból"  feltörő láva szétömlött, beterítve az apró, forró bolygó felszínének 6 százalékát, egy akkora térséget, amely az Egyesült Államok területének 60 százalékával egyenlő. "Ezekből a hatalmas törésvonalakból, amelyek hossza elérhette akár a 25 kilométert, tört fel a jelek szerint a lávafolyam" - hangsúlyozta a szerzők egyike, James Head, a Brown Egyetem professzora. Hozzátette: a lávafolyam alakította a felszínt, völgyeket kivájva és tetőgerinceket képezve.

A vulkanikus tevékenység más bolygók formálásában is szerepet játszott, például a Marson, és segített a planétáknak megszabadulniuk belső hőjüktől. Hasonló típusú tűzhányók voltak a Földön 12-17 millió évvel ezelőtt az Egyesült Államok mai területén - a Columbia-folyó térségében és "Oregon-államban".

A Messenger a második űrszonda, amely a Merkúrról készít felvételeket. Az első az ugyancsak amerikai Mariner-10 volt, amely 1974-1975-ben háromszor közelítette meg a bolygót, de felszínének csupán 45 százalékát tudta megfigyelni. További adatokat nyertek a 2004 augusztusában indított Messengernek köszönhetően, amely néhányszor elrepült a Merkúr mellett, míg ez év március 18-án a bolygó körüli pályára állt.

A NASA reményei szerint a Messenger által, amely 12 óránként kerüli meg a bolygót 200 kilométeres minimális magasságban, többet megtudhatnak a Merkúrról. Az űrszonda hét kis műszerével lefényképezi az egész bolygót, tanulmányozza a mágneses teret, a légkört és a planéta szerkezetét. A vizsgálatok legalább egy éven keresztül tartanak.

Az űrszonda műszerei azt tanúsítják, hogy a Merkúr felszínét folyamatosan bombázzák a napszél töltött részecskéi. A Földön kívül Merkúr az egyetlen planéta, amely mágneses mezővel rendelkezik, ez azonban oly gyenge, hogy képtelen "védőpajzsot" képezni a bolygó körül. "Eredményeink arról tanúskodnak, hogy a Merkúr gyenge magnetoszférája kevés védelmet nyújt a töltött részecskék ellen" - hangsúlyozta Thomas Zurbucken, a Michigani Egyetem professzora, a tanulmányok társszerzője.