733 ezer évvel ezelőtt egy irtózatos vulkánkitörés rázta meg a szigetet, amely földcsuszamlást eredményezett és Tenerife délkeleti partvidéke az óceán mélyére süllyedt. "Törmeléke" azonban részben megőrződött a tengerparti részen, e maradványokat fedezték fel és elemezték a Leicesteri Egyetem kutatói – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
"Félelmetes események játszódtak le" – hangsúlyozta Mike Branney vulkanológus. Hozzátette: általában egy ilyen földcsuszamlás "törmeléke" szétspriccel, beleesik az óceánba, s mindörökre elvész a tudomány számára. Tenerife esetében viszont maradványai megőrződtek a sziget sivatagos részének kanyonjaiban, ahol megtalálták a hirtelen megdermedt láva darabjait. Ezek radioaktív ásványai elárulták az esemény pontos dátumát.
"Sokszor klímaváltozás váltja ki a földcsuszamlást egy szigeten. Ebben az esetben viszont a felgyülemlő láva indította be a drámai eseményeket, amikor a szó szoros értelemben kirobbantotta a tűzhányó oldalát. Megváltozott a katasztrófa sújtotta vidék arculata: tavak alakultak ki, ahogy a láva elzárta a folyók útját" – magyarázta Mike Branney, aki szerint a sziget alakváltozása sok-sok évezreden keresztül visszahatott a vulkanikus tevékenységre is.
A kutató kiemelte, hogy bár az ilyen természeti csapások nem túl gyakoriak, fontos megérteni a természetüket, mivel szökőárat indíthatnak el, amely több ezer kilométerre okoz pusztítást. "Ismernünk kell a természet erőszakos jelenségeit, hogy a veszélyeztetett területek felkészülhessenek" – hangsúlyozta Mike Branney.
