Írország egyik első viking települését tárták fel Louth grófságban, Castlebellingham közelében, amely méretében és jelentőségében Dublinnel vetekedett.
A vikingeknek két "telelőbázisuk" volt Írországban, közülük az egyiknek Dublin számított. A másiknak, Linn Duachaill nevű településnek azonban csupán az emléke maradt fenn a mondáknak köszönhetően, de senki sem tudta, hogy hol lehetett. Az egykori viking település felkutatásra egy csoport régész és helytörténész vállalkozott, akik nagyszabású ásatásokat végeztek - olvasható a BBC-n.
A feltárások során került napvilágra a 0,6 négyzetkilométeres erődített település, amelyet Kr.u. 841-ben alapítottak a vikingek. Itt javították hajóikat, innen kereskedtek a környező vidék lakosságával, de innen indultak portyára is. Becslések szerint 4-5 ezer harcos és vagy kétszáz hajó nyert itt elhelyezést.
"Míg Dublin inkább kereskedővárosként fejlődött, ez a település a portyázók központja volt" - vélekedett Micheál McKeown történész, a régészeti expedíció tagja. Az ásatások során nagy mennyiségben kerültek elő a hajóácsok által használt szegecsek, fizetőeszközként szolgáló ezüstdarabkák, de találtak szekercét, ahogy a rabok "megbéklyózására" szolgáló láncokat is.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
