Az aszteroidát 2005. december 28-án fedezték fel, 400 méteres, vagyis akkora, mint egy repülőgép-anyahajó. Rendszeresen visszatér a Föld közelébe, de az idei találkozáskor kerül az elmúlt 200 év során a legkisebb távolságra. Ez a Hold és a Föld közötti átlagos 384 854 kilométeres távolság 85 százaléka - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A professzionális és amatőr csillagászok világszerte készülnek a ritka jelenség megfigyelésére, hiszen hasonló méretű égi objektum legutóbb 1976-ban közelítette ennyire meg a Földet, a következőre pedig 2028-ig kell majd várni. Scott Fisher, az amerikai National Science Foundation csillagászati részlegének programigazgatója arra mutat rá, hogy az aszteroida az északi féltekéről látható lesz, de megfigyelése nem könnyű feladat. Még a legnagyobb közelség idején sem lehet majd látni szabad szemmel az aszteroidát, amely igen halovány és igen gyorsan halad, ezért megfelelő méretű teleszkóp kell a megfigyelésekhez. A kisbolygó aktuális koordinátái folyamatosan közli a NASA a http://ssd.jpl.nasa.gov honlapon.

Don Yeomans, a NASA földközeli objektumok után kutató programjának (Near-Earth Object Program Office) vezetője szerint az aszteroida túl gyors a Hubble-űrteleszkóp számára. Most a földi telepítésű obszervatóriumok végzik a megfigyeléseket.

"A Föld-közeliség óriási lehetőséget biztosít a megfigyelésekhez" - hangsúlyozta Scott Fisher, aki szerint olyan felbontású radarfelvételek készülnek, amelyeken 4,6 méteres képződményeket is meg lehet különböztetni az aszteroida felszínén.

NASA

Scott Fisher, Don Yeomans és más asztronómusok arról biztosítanak mindenkit, hogy a 2005 YU55 katalógusjelű aszteroida nem csapódik be sem a Földbe, sem a Holdba, és nem fejt ki semmiféle gravitációs hatást bolygónkra.

"Nincs ok az aggodalomra, hogy az aszteroidát foglyul ejti a Föld gravitációja, legalábbis a következő száz évben biztosan" - hangsúlyozta Scott Fisher.

A Magyar Csillagászati Egyesület honlapja szerint a legnagyobb közelítés idején az égitest Magyarország területéről nem figyelhető meg.

"Naplemente után, amikor az égitest csak közeledik, és túlságosan halvány, nagy távcsövekkel és érzékeny CCD-kamerákkal is roppant nehéz lesz a megtalálása. Egy nappal később, november 9-én éjfél előtt már jóval kedvezőbb helyzetben lesz az égitest a Kos és Halak csillagkép határán. Azonban ekkorra fényessége már mintegy 12,5 magnitúdóra csökken, így a még mindig gyorsan haladó aszteroida vizuális észleléséhez jóval nagyobb műszerekre lesz szükség, ráadásul a közelben tartózkodó telehold sem kedvez az észleléseknek" - hangsúlyozza az MCSE honlapja.