Egy súlyos betegség időben történő felismerése minden túlzás nélkül életet menthet, megelőzése pedig rengeteg nyűgtől, szenvedéstől kímélhet meg minket. Mindkettőben nagy szerepet játszhat a laboratóriumi diagnosztika, amely ugyan nem annyira látványos, mint a legújabb sebészeti beavatkozások, avagy az élő szövet növesztésére, helyreállítására vonatkozó próbálkozások, ám fejlődése révén új távlatok nyíltak az orvostudományban.

Hogyan éljünk túl egy szívinfarktust?

A laboratóriumi diagnosztika hőskorában, bő fél évszázaddal ezelőtt még nagy mennyiségű vérre, esetenként akár fél literre volt szükség ahhoz, hogy a legalapvetőbb jellemzőket (vércukorszint, vérkoleszterin) megállapítsák, ma viszont egy gyűszűnyi minta elég ahhoz, hogy a legkülönbözőbb szervek megbetegedéséről megfelelő képet alkosson a hozzáértő orvos – mondja Dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja, a kar Laboratóriumi Medicina Intézetének professzora.

A vizsgálatok érzékenysége és pontossága mellett legalább ennyire fontos, hogy az újabb technológiák és eljárások révén ezek rendkívül gyorsak is lehetnek, ami igen lényeges például egy szívinfarktus diagnosztikája kapcsán. Egy vérvétel segítségével ma már pár percen belül meg lehet állapítani a szívizom elhalásának tényét, mely révén azonnal meg lehet kezdeni a megfelelő terápiát – ez ebben az esetben élet és halál kérdése lehet.

Nagy kérdés persze Miseta Attila szerint, hogy a beteg milyen esetekben jut a korszerű, ám épp ezért gyakran drága megoldásokhoz, ugyanis bár a legmodernebb technológiák nagyobbrészt a nagyobb magyarországi klinikai központokban, így Pécsett is elérhetőek, használatuk igencsak költségigényes, márpedig a magyar egészségügynek krónikus pénzhiánya közismert, így a kezelőorvosok kétszer is meggondolják, hogy igénybe veszik-e a vizsgálatokat.

Befektetés a jövőnkbe

Pedig a legfrissebb eljárások révén nem csupán a betegek életét lehet megmenteni, hanem jelentős megtakarításokat is el lehet érni. A molekuláris genetika legújabb eredményeinek felhasználásával például már gyerekkorban ki lehet deríteni, hogy a vizsgálat alanya milyen súlyos betegségekre hajlamos. A legmodernebb vizsgálatok segítségével már igen fiatal korban ki lehet szúrni, ha valaki nagyobb eséllyel kap el különböző daganatos betegségeket, de ide tartozik például az érelmeszesedés is, ami az egyik vezető halálok napjainkban.

Mindez nem azt jelenti - magyarázza Miseta Attila -, hogy az illető mindenképpen elkapja az adott kórt, „csupán” azt, hogy ennek a valószínűsége az ő esetében lényegesen nagyobb. Mindez azonban esélyt is jelent, hiszen az örökletes hajlamok nem jelentik azt, hogy a betegség mindenképpen kialakul: azt megfelelő életmóddal, rendszeres szűrővizsgálatokkal ki lehet védeni, vagy lefolyását megkönnyíteni, márpedig abban az esetben lényegesen könnyebb dolgunk van, amennyiben tudjuk, hogy mi ellen is kell védekezni.