A mosonmagyaróvári Szent Gotthárd katolikus plébániatemplom karzatán ideiglenesen elhelyezett szakrális emlékek természettudományos és műszaki jellegű kutatása, majd restaurálása az ereklyék megóvását szolgálja – mondta kedden újságíróknak Szentkuti Károly, a városi múzeum igazgatója.

Az ereklyéket Habsburg Mária Krisztina főhercegnőnek és Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek adományozta VI. Pius pápa jegyajándékként. Az adományról a pápai udvarban kísérőiratok készültek 1776-ban, amelyeket a plébánián őriznek - mondta Nagy József prépost.

Az ereklyék a kapucinus kolostortemplomból kerültek át a magyaróvári plébániatemplomba. A barokk templom alatt lévő kripta kedvezőtlen klímája erősen kikezdte mindkét csontereklye barokk ruházatát. A selyem- és bársonyszövetek megfakultak, a többszöri mozgatás miatt a csontok eredeti pozíciójukból elmozdultak. Az ereklyéket és a textíliákat penészgomba-fertőzés támadta meg, ezért vált sürgetővé fertőtlenítésük, komplex vizsgálatuk, majd restaurálásuk.

A vizsgálat célja az is, hogy beazonosítsák a két szentet, akiket ókeresztény vértanúként tisztelnek - mondta Kristóf Lilla Alida antropológus. A tudományos munkálatokat az a kutatócsoport végzi, amelynek tagjai a győri bazilikában őrzött Szent László-hermát vizsgálták a közelmúltban - tette hozzá az antropológus.