Ha gyorsan osztogatni kezdene a kormány, elfelejtenék a választók az elmúlt három évet?
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme?
A Facebook után a Google közösségi oldalán, a Google Pluszon is indul az automatikus arcfelismerés. A "Find My Face" applikáció a fotók tagelését jelenti, azaz ha XY Google pluszos ismerőse feltölt egy képet, amin XY is szerepel, és erre engedélyt adott, a rendszer felismeri XY-t és értesítést küld neki arról, hogy szerepel a képen.
Adatvédelmi szempontból sokan bírálták az elsőként a Facebookon bevezetett rendszert, mert a felhasználók hozzájárulása nélkül, automatikusan vezették be az arcfelismerést.
Éppen ezért a Google Pluszon a funkció kizárólag barátok között működik, nem nyilvános a teljes intreneten, a Google nem is keres ebben az adatbázisban.
Tény, hogy technikailag lehetséges például mobiltelefonnal lefotózni valakit, és megtudni, ki az illető. Csak a megfelelő technológia szükséges az arcfelismeréshez, azután egy nevesített portrékat tartalmazó adatbázissal kell csak a rendszert összekötni. Arcokat és neveket egymáshoz rendelő adatbázisok szabadon és ingyen hozzáférhetőek az interneten – ilyen a Facebook is. Ezekkel nagy eséllyel be lehet azonosítani valós időben, név szerint a kamera előtt megjelenőket.
Azokban az országokban, ahol már elindították, a felhasználótól először is megkérdezik, akarja-e használni a „Find my Face”-t egyáltalán. Ha először igen, de később meggondolja magát, az adatok törlődnek.
A "Find My Face" teljesen automatikus. Ha az algoritmus hibázik, a felhasználók nem tudják korrigálni, bár nyilván módjukban áll nem elfogadni a javaslatot. Érdekes azonban, mit jelent a Google szótárában a barátok kifejezés. Nem csak a Google Pluszon bejelölt ismerősökre vonatkozik ugyanis a tagelés, de azokra is, akikkel például Gmailen levelet váltottunk, és az illető is a Google + regisztrált tagja.
Aki semmiképpen nem szeretné, hogy a szoftver felismerje, sminkkel és speciális frizurával megtévesztheti a gépet. Egy New York-i művész, Adam Harvey még 2010-ben, a facebookos tagelés hírére készített néhány képet, és tesztelte, mikor mit lát fel az arcfelismerő. A vörös egybefüggő vonalakból álló négyzet azt jelenti, felismerte az arcot, a vékonyabb, szaggatott vörös vonal azt jelzi, hogy ott valószínűleg arc lehet, a zöld keret pedig azt jelenti, a szoftver nem talált arcot a képen.
A módszer nem új, az első világháborúban foltosra, cikkcakkosra festették a hajókat, így szétesett a kép, és nehezebb lett felmérni, mekkora a hajó, milyen távolságra van és milyen sebességgel haladhat. Az első dazzle kamuflázs, azaz megtévesztő festés Norman Wilkinson korvettkapitány, a Royal Navy tisztjének nevéhez fűződik, az első átfestett hajók az SS Industry kereskedelmi hajó és az HMS Alsatian hadihajó volt. Később festőművészeket, szobrászokat soroztak be, hogy megfelelő álcázásokat készítsenek.
Adatvédelmi szempontból sokan bírálták az elsőként a Facebookon bevezetett rendszert, mert a felhasználók hozzájárulása nélkül, automatikusan vezették be az arcfelismerést.
Éppen ezért a Google Pluszon a funkció kizárólag barátok között működik, nem nyilvános a teljes intreneten, a Google nem is keres ebben az adatbázisban.
Azokban az országokban, ahol már elindították, a felhasználótól először is megkérdezik, akarja-e használni a „Find my Face”-t egyáltalán. Ha először igen, de később meggondolja magát, az adatok törlődnek.
A módszer nem új, az első világháborúban foltosra, cikkcakkosra festették a hajókat, így szétesett a kép, és nehezebb lett felmérni, mekkora a hajó, milyen távolságra van és milyen sebességgel haladhat. Az első dazzle kamuflázs, azaz megtévesztő festés Norman Wilkinson korvettkapitány, a Royal Navy tisztjének nevéhez fűződik, az első átfestett hajók az SS Industry kereskedelmi hajó és az HMS Alsatian hadihajó volt. Később festőművészeket, szobrászokat soroztak be, hogy megfelelő álcázásokat készítsenek.
