A Vogue archívumába való betekintésért kért évi 1575 dolláros, vagyis átszámítva körülbelül 370 ezer forintos előfizetési díj egy Dolce & Gabbana vállpántos ruha ára, tehát nem kifejezetten olcsó – jegyezték meg Fashion Bomb Daily divatblogon. „Ha az ember egy New York-i lakásban él, akkor egy hónapig nem fizet lakbért, hogy előfizessen a Vogue archívumára?" – kérdezte tréfásan a szerző.

Dellinger szerint a honlap nagy értéke, hogy minden fotó, minden reklám, sőt 1988 óta minden ruha indexszel van ellátva, így keresőprogrammal gyorsan megtalálható, eltérően a legtöbb internetes archívumtól, ahol csak szöveges keresés működik. Ha valaki például egy Balenciaga rakott ruhát keres, a program elvezeti a lap 1939. szeptember 15-i számához, ahol megtekintheti a mester által rajzolt kis fekete ruha vázlatát.

Más kutatásokból kiderül, hogy a lap 1892. december 17-i első megjelenése óta 12 406 alkalommal hivatkozott Chanelre, 8970-szer Diorra és 6136-szor Yves Saint Laurent-ra, illetve 7381-szer rövidítéssel YSL-ra.

A Vogue első számát tanulmányozva kiderül, hogy "divat és társasági hetilap" volt, amely később kétheti, majd havilappá változott 1973-ban. Címlapján egy kezdő New York-i tervezőnő első műve látható, valamint megtudható belőle a lap londoni tudósítójának köszönhetően, hogy a kutya nagy divat volt akkoriban.

Az archívumban azonban hiba is akad. A keresőbe a "fel sem kelek 10 000 dollárnál kevesebbért" mondatot beütve nem található meg a lap 1999. októberi száma, amelyben Linda Evangelista topmodell botrányt keltett híres mondatával.

A vetélytárs Harpers'Bazaar nem közölte, hogy digitalizálni kívánná a lapszámokat, akárcsak a Vogue francia, brit, olasz illetve japán kiadása sem.