Félelmetes, de akár a tudomány történetében új fejezetet nyitó felfedezések történtek 2011-ben. Néhány talán túl hétköznapinak tűnik, néhány magától értetődőnek, mások viszont túl bonyolultnak, sőt egyik-másik egyáltalán nem tűnik felfedezésnek sem. Annyi bizonyos, hogy egész életünket is megváltoztathatják, ha eredményeik a valóságban is megvalósulnak. A Wired magazin összeszedte az elmúlt év tíz legjelentősebb felfedezését, és bár az összeállításban szerepel például az is, hogy a Föld lakossága átlépte a hétmilliárdos határt, a többi igenis tudományos eredménynek tűnik, nem egyszerű ténymegállapításnak.

1. Fénynél gyorsabb részecskék? Lehet, hogy nem igaz...

Szeptemberben az OPERA együttműködés kutatói, vagyis a genfi CERN munkatársai és olasz kollégáik olyan jelenségre figyeltek fel, amely azt is jelentheti akár, hogy a fénynél is gyorsabban mozgó részecskéket találtak – erről a hvg.hu is beszámolt. Mindez megsértené az einsteini relativitáselméletet, így számos más kutató kétségbe vonja a hitelességét a kísérletnek, és mérési hibára gyanakszik. A kísérletet időközben sikeresen megismételték, ennek lényege, hogy a neutrínók gyorsabban mozoghatnak a fénynél.

Mégis igaza volt Einsteinnek?

AP

A hvg.hu azonban arról is beszámolt, hogy egy másik kutatócsoport megpróbálta ellenőrizni az OPERA kísérleteit, és ők nem találták a neutrínókat gyorsabbnak a fénynél. Így ez az eredmény igencsak kétségesnek tűnik, és csak a Wired miatt hagytuk benne az összeállításban.

2. Intelligens állatok és érzelmes méhek

Szinte minden héten érkeznek hírek arról, hogy az állatok képesek az intelligens gondolkodásra. Így egymással együttműködésre képes elefántok, számolni tudó galambok, eszközhasználatra képes halak tűnnek fel a tudományos információözönben a Wired szerint. A legérdekesebb azonban a magazin szerint az a hír volt, hogy még az olyan egyszerűnek tűnő lények, mint a méhek is képesek a „pesszimizmusra”, vagyis az érzelmi alapon történő (negatív) döntéshozatalra. Ezzel a gerinctelenek között a méhek különleges jelentőségre tettek szert, hiszen a félig tele, félig üres pohár effektusát is képesek voltak előállítani az esetükben. A kutatók a rovarokat az édes és a keserű anyagokhoz vezető illatokra tanították meg, majd kiderült, hogy ha valamilyen sokkhatás éri a méheket, azok a nem egyértelmű illatok esetén már nem mernek pozitív döntést hozni, a bizonytalanságot elkerülendő, inkább nem reagálnak a félig-meddig ígéretes ingerekre.

3. Kapcsolat az öregedő sejtek és az öregedés között

Régóta folyik a vita arról, hogy a sejtek öregedése összefügg-e az egész (emberi) szervezet öregedésével. A kutatók most egy speciális egérkísérletben összefüggést mutattak ki a két folyamat között. Novemberben gerontológusok kimutatták, hogy leállítható, illetve inkább késleltethető az öregedés. Genetikailag módosított egerekben az egész szervezetre kihatással volt a kísérlet, mert az egerek ugyan szinte előre beprogramozva elpusztultak az előre megtervezett szívbetegségben, de szívük leállásáig az egészségi állapotuk sokkal jobb volt, mintha „normál” esetben lettek volna beprogramozva a halálra.

A manipulált öreg sejtekben ugyanis a kutatók a Magyar Tudomány című lap szerint sikeresen leállították az öregedést egy vegyület révén. Az amerikai Mayo Klinika kutatói ugyanis kipróbáltak egy szert, amely szelektíven elpusztítja az osztódásra már nem képes öregedő sejteket a genetikailag manipulált egerekben. Az idősödési tünetek megjelenése a kezelés hatására jelentősen későbbre tolódott, illetve ha hagyták megöregedni az állatokat, és ezt követően részesítették kezelésben őket, a szer javította az izmok működését. Ugyanakkor a tudósok hangsúlyozzák, hogy a kísérlet emberek esetében nem ismételhető meg. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az öregedő sejteknek fontos szerepük van az immunrendszer rák elleni küzdelmében, így nem tudni, hogy elpusztításuknak az embernél mi lehet a következménye.

AP

4. Nincs szükség csimpánzokra a Hepatitis C kutatásához

A fertőző betegségek kutatásában sokáig csimpánzokat is használtak tesztalanyokként. Mára egyetlen betegség esetében bizonyult elengedhetetlennek a csimpánzok orvosi célokra való alkalmazása: a Hepatitis C kutatásában (a csimpánzoknál fordul elő csak a betegség, az emberen kívül). Mostanra kiderült, hogy az évente 340 ezer ember halálát okozó betegség kezelésében áttörést jelenthet, hogy az amerikai hatóságok két olyan gyógyszert is engedélyeztek, amelyeket csimpánzok tesztelése nélkül fejlesztettek ki. (Jelenleg a világ két államában engedélyezett – az etikai ellenérvek ellenére – a csimpánzokkal való kísérletezés: Gabonban és az USA-ban.) Decemberben pedig az Institute of Medicine formálisan is szükségtelennek nyilvánította a csimpánzok tesztelését.

5. A gyenyiszovai ember génjei máig fennmaradtak

A neandervölgyi és a mai emberek mellett kiderült az elmúlt években, hogy a Homo nemzetség egy harmadik ágának génjei is fennmaradtak a ma élő emberekben. 2010 óta tudjuk ezt, de idén kiderült, hogy nemcsak Pápua Új-Guineában, hanem Délkelet-Ázsia és Óceánia szigetvilágának nagy részén (nyomokban) megtalálhatóak az úgynevezett gyenyiszovai ember génjei. Erről a hvg.hu is cikkben számolt be nemrégiben.

6. Átlépte a hétmilliárdot a Föld népessége

Októberben jelentették be, hogy a Föld népessége átlépte a hétmilliárdos határt. Mindez 12 évvel az után történt, hogy a hatmilliárdot meghaladta bolygónk lakossága. Ehhez képest az emberiség számára 72 ezer évbe tellett, amíg az első egymilliárdot elérte a populáció. Mindez talán azért számít tudományos hírnek is a Wired szerint, mert az emberiség növekvő létszáma miatt a tudományra is egyre nagyobb feladatok hárulnak a népesség megtartásához.

MTI Fotó: Kollányi Péter

7. Miért drágulnak az élelmiszerek?

Nem tűnik tudományos hírnek az élelmiszerek világszerte tapasztalható drágulása sem, a Wired azonban bebizonyította, igenis vizsgálható tudományosan is ez a kérdés. A drágulás ugyanis látszólag teljesen indokoltatlan. Bár a bioüzemanyagok előállítása egy kicsit emelte az árakat, az igazi felhajtást azonban nem az élelmiszerhiány, nem a „túlkereslet” vagy az „alulkínálat” okozta. Kiderült egy matematikai modell nyomán, hogy árutőzsdei spekulánsok hajtották fel ehelyett az árakat. Ők ugyanis az ingatlanpiaci lufi kidurranása, 2007 és 2008 után részben mezőgazdasági terményekbe fektették tőkéjüket.

8. Madárinfluenza: valóra vált rémálom

Az 1990-es években bukkant fel a H5N1 madárinfluenza vírusa, amely madarak milliárdjait fertőzte meg világszerte. A szakértők már akkor apokalipszistől féltették a világot. A betegség ugyanis nem fertőző az emberek között, de aki megkapja, azok 60 százaléka nem éli túl a kórt. Ha viszont mégis fertőzővé válna a betegség, akkor az végzetes lenne az emberiség számára. Decemberben ugyanakkor bejelentették, hogy egy amerikai és egy holland kutatócsoportnak egyaránt sikerült laboratóriumban legyártania egy ilyen vírust. A kutatók azt szeretnék megérteni, hogy kerül át emberre a vírus, ugyanakkor a vizsgálatoknak óriási kockázata van, többek között az is, hogy a „legyártott” vírus terroristák kezébe kerülhet. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a XXI. század egyik legnagyobb tudományos eredményéről van szó a Wired szerint.

9. Lakható, „földszerű” bolygót találtak?

A NASA Kepler űrteleszkópja megtalálta az eddig hozzánk legközelebbinek számító exobolygót, vagyis olyan planétát, ahol akár a Földéhez hasonló élet is kialakulhat. A Kepler 22-b, mindössze 2,4-szer nagyobb tömegű a Földnél, és olyan távolságra van saját központi csillagától, napjától, ami a lakható-élhető övezetbe sorolható a csillagászok szerint. Így az élet alapfeltételei is adottak lehetnek rajta.

10. A Higgs-bozon esetleges nyomai

Az első 2011-es felfedezés az utolsóhoz hasonlóan a részecskefizikusok birodalmába vezet. A Nagy Hadronütköztető munkatársai a hvg.hu híre szerint decemberben bejelentették, olyan nyomokra bukkantak, amelyek akár a Higgs-bozon, az „isteni részecske” létezésére utalhatnak. Az adatokat még elemezni kell, hogy bizonyosat mondhassanak róluk, de ha így van, akkor a világmindenség tömegéért felelős részecske megtalálása óriási eredménynek számíthat a XXI. században.