A felfedezésről a Journal for the History of Astronomy legújabb számában jelent meg amerikai és horvát régészek tanulmánya. Alexander Jones, a New York-i Egyetem ókortudományi intézetének professzora rámutatott: a tábla sokkal régebbi, mint az eddig ismert példányok, vagy az előkerült horoszkópok, amelyeket papiruszra írtak, vagy falakra véstek egykoron.

A régészek semmit sem tudnak arról, hogy az asztrológiai tábla hol készült és hogyan került a barlangba. A radiokarbonos kormeghatározás szerint az elefántcsont körülbelül 2200 éves, ám az értékes nyersanyagot évtizedekig, vagy akár egy évszázadon át is őrizgethették, mielőtt felhasználták volna. Vékony lapocskákat készítettek, amelyeket egy sima felületre, valószínűleg fára ragaszthatták, hogy megalkossák a táblát. Vélhetően hajón érkezhetett az Adriai-tengeren keresztül az illírek lakta "Horvátországba", akik virágzó kereskedelmet folytattak a közeli görög kolóniákkal.

A kutatók nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy valamely görög kolóniából érkezhetett a csillagjós, aki a barlangban készítette előrejelzéseit, bár a helyszín Alexander Jones professzor szerint kevéssé alkalmas az aprólékos számításokhoz.

A másik lehetőség, hogy az illírek elcserélték, vagy egyszerűen ellophatták a táblát, de nem tudtak vele mit kezdeni, így a boros kupákkal együtt felajánlhatták valamely istenségnek.

Alexander Jones szerint az összes boros kupa igen finom, "import" portéka. "Az áldozati ajándékként szolgáló bort kitöltötték a kupákba, a „szállítóedényt”, azaz az amforát pedig a barlang előtt eldobták, mivel túl egyszerű ajándék lett volna az isten(ek) számára" – vélte a professzor.