A 250 ezer emberéletet követelő katasztrófának a Richter-skálán mért hetes fokozatát a XVIII. század óta nem tapasztalták Haiti környékén. 1701-ben egy 6,6-os rengést azonban további három nagy földmozgás követte, kettő 1751-ben és egy 1770-ben - írják a kutatók az amerikai szeizmológusok társaságának folyóiratában.

Ezek a földrengések a mai mérések szerint valószínűleg 7,5-ös, 6,6-os, illetve 7,5-ös erősségűek lehettek, és a földkéreg ugyanazon törése - az Enriquillo-törés - mentén keletkeztek, mint a két évvel ezelőtti katasztrófa. Az Enriquillo Haiti déli része és a Dominikai köztársaság területén húzódik.

A törésrendszer a a XVIII. század óta "jelentékeny potenciális kéregcsúszást" okozhatott, és a Föld helyi erőhatásai elég erősek lehetnek újabb földmozgások kialakulásához az elkövetkező években - állítja a tanulmány.

"A 2010-es haiti földrengés mintegy 240 évnyi nyugalmi periódust követően talán a kezdetét jelenti a földmozgások újabb sorozatának az Enriquillo mentén. Az egész törésrendszer szeizmikusan aktívnak tűnik, Haitinak és Dominikának fel kellene készülnie a jövőben bekövetkező erős földrengésekre" - mondta William Bakun, az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) szakembere, a kutatás vezetője.

Haiti két évvel a földrengés után

AP

A tanulmány részletesen elemzi a korábban Hispaniola néven ismert karibi szigetországnak és környékének történetét a földrengések és hurrikánok számbavételével. A szigetet Kolumbusz 1492-ben fedezte fel, a gyarmatosítók villámgyorsan benépesítették. "Nagy számban állnak rendelkezésre spanyol, francia és brit feljegyzések Hispaniola elmúlt 500 évének történelméről" -   jegyezték meg a kutatók.

Ebben a történelmi távlatban a sziget szeizmikus nyilvántartásának adatai hasonlítanak a kaliforniai Szent András-törésvonalon 1850-től 56 éven át tapasztalható aktivitáshoz, amely a San Francisco környékén mért 7,8-as erősségű rengésben csúcsosodott ki 1906-ban. Az USGS elemzése szerint az amerikai nagyváros környékén 62 százalékos valószínűséggel következik be újabb nagy földrengés 2031 táján.

Noha a földrengés-előrejelzés tudománya meglehetősen bizonytalan, a kutatók pontosabb eredményekre juthatnak a fejlettebb eszközök és a történeti kutatómunka által.

A nyilvántartások elemzése alapján Haitin és környékén 2010-ben ugyanaz a zóna repedt fel ismét, mint a XVIII. század elején, ebből következtetnek a kutatók a későbbi mozgásokra. Bakun és munkatársai hangsúlyozzák, hogy a tavalyelőtti katasztrófa elsősorban "a nem megfelelő építkezési gyakorlat miatt" volt annyira pusztító, és sürgetik, hogy a jövőben változzanak a szabványok a veszélyre való tekintettel.