szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Értékes spermabankot hoztak létre ausztrál tudósok a globális éghajlatváltozás fenyegette Nagy-korallzátony megmentésének reményében.

Mintegy 70 milliárd korall spermiumot és 22 millió petesejtet tárolnak folyékony nitrogénben, mínusz 196 Celsius-fokon az Új-Dél-Wales szövetségi államban fekvő Dubbo állatkertjében.

"Tudjuk, hogy a Nagy-korallzátony komoly veszélyben van több világméretű jelenség - többek közt a klímaváltozás, az óceánok savasodása és a víz felmelegedése - miatt" – mondta el a programot vezető Rebecca Spindler. "A következő öt év kulcsfontosságú lesz a korallzátony megóvása és lehető legnagyobb genetikai változatosságának megőrzése szempontjából" – tette hozzá. Spindler csapata Mary Hagedornnal, az amerikai Smithsonian Intézet kutatójával működik együtt a Nagy-korallzátonyon történő mintagyűjtésben és a minták lefagyasztásában.

A lehető legtöbb gaméta (szaporítósejt) összegyűjtése érdekében a tudósok a teljes zátonyon szakaszonként végeztek gyűjtést, a mintákat medencébe helyezték, és várták az évente mindössze három napig tartó szaporodási időszakot. Az Australian Institute of Marine Science óceánkutató intézet tudósai ezután visszahelyezték őket az eredeti helyükre. A tudósok azt remélik, hogy sikerül létrehozni a korallfajok genetikai génbankját arra az esetre, ha nem élnék túl az általános felmelegedést, a szennyeződést, a kotrásokat vagy a rossz időjárási viszonyokat, például a ciklonokat.

A Dubbóban őrzött spermák és embriók révén lehetővé válhat a korallok "lombikbébis" előállítása. Az így létrejött korallokat ezután visszatelepítenék természetes élőhelyükre, hogy újraépítsék a zátonyt. A remény Rebecca Spindler szerint néhány év alatt valóra válhat. "A korall valóban egyedülálló, minden más élő szervezettől különböző faj a világon, mert többféle (ivaros és ivartalan) módon egyaránt szaporodhat" – mondta el Nana Satake biológus. Az ivartalan szaporodás esetén a korallról leválik egy darab, amely távolabb telepszik le a sziklán és új telepet hoz létre.

Az UNESCO világörökség-listáján szereplő, 345 ezer négyzetkilométer területű Nagy-Korallzátony, Ausztrália (Queensland szövetségi állam) keleti partjainál húzódik. Négyszáz korallfaj, 1500 halfaj, 4000 puhatestűfaj és számos veszélyben lévő állatfaj - mint a tengeri tehén és a nagy zöld teknős - él ott.

A biológiai sokféleségen kívül Ausztrália fontos idegenforgalmi forrását is óvni szeretné: a Nagy-korallzátony révén a turizmusnak évente 6 milliárd ausztrál dollár (1432,7 milliárd forint) bevétele van. A turizmus egyébként jótékony hatással is van a zátonyra: az infrastruktúra enyhíti a hullámok hatását és megakadályozza a helyi szökőárakat. "Ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból sem engedhetjük meg, hogy elveszítsük a korallzátonyt" – hangsúlyozta Rebecca Spindler.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Így költené el a kormány a válságkezelésre érkező hatezer milliárd forint EU-pénzt

Így költené el a kormány a válságkezelésre érkező hatezer milliárd forint EU-pénzt

Korábban nem publikált fotókkal emlékeztek Fülöp hercegre a királyi család tagjai

Korábban nem publikált fotókkal emlékeztek Fülöp hercegre a királyi család tagjai

Voksturizmus: több nyomozás is folyik még fiktív lakcímbejelentések miatt

Voksturizmus: több nyomozás is folyik még fiktív lakcímbejelentések miatt