A belügyminisztérium honlapját még kedden támadás érte. Azóta viszont egyebek között az elnöki hivatal, a kormány és a parlament weboldala is elérhetetlenné vált, úgyhogy az ukrán elnöki hivatal szóvivője, Darina Csepak szerdán már arra kérte az ukránokat, hogy "találják meg a tiltakozásnak egy más módját".

A belügyi tárca csütörtökön közölte, hogy az ex.ua tovább működhet majd, de a bűnügyi vizsgálatot lefolytatják ellene a szerzői jogokat sértő, kalóztartalmak terjesztéséért.

Az Ukrainska Pravda című befolyásos internetes újság arról számolt be, hogy névtelen levelet kapott, amelynek aláírója a támadás egyik szervezőjének mondta magát. Az illető szerint megkeresések tömegével bombázták a szóban forgó oldalakat, túlterhelve és megbénítva azokat. Az azonosítatlan hacker megerősítette, hogy támadásuk válasz volt az ex.ua bezárására, mostantól azonban - mint írta - politikai irányba fordítják akcióikat, hogy "megmutassák a társadalomnak, a hatalom nem is olyan félelmetes és megdönthető".

Állítása szerint az e heti kibertámadásokban mintegy félezer profi informatikus és 100-300 ezer "egyszerű internetező" vett részt. Azt is mondta, hogy hadjáratuk folytatása érdekében felvették a kapcsolatot az Anonymus hackercsoporttal.

Ez utóbbi csoport vállalta a felelősséget legutóbb az amerikai és francia hivatalos internetoldalak elleni támadássorozatért, amellyel a Megaupload.com hongkongi bejegyzésű fájlcserélő oldal január végi bezárását torolták meg. Tagjai támadták meg január végén a cseh, majd a szlovák kormány weboldalait is, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Pozsony és Prága is aláírta az online-kalózkodás, a szoftverhamisítás és a szerzői jogok megsértése ellen fellépő Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA).

Korábban Ben Ali tunéziai és Mubarak egyiptomi elnök, valamint Kadhafi líbiai vezető kormányzata ellen is hajtott végre internetes támadásokat az Anonymous csoport, amely január közepén egy politikai kiáltvánnyal kísért videóban közterek elfoglalására szólította fel a magyarokat.