Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Ősi óceán nyomait észlelte a vörös bolygón az európai Mars-kutató űrszonda. Az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája üledékeket észlelt a Mars északi síkságain, amelyek óceáni fenékre emlékeztetnek - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
"Úgy véljük, hogy ezek az üledékes rétegek jégben lehetnek gazdagok. A felvételek újabb bizonyítékot szolgáltatnak annak az elméletnek az alátámasztására, miszerint a területet valaha óceán borította" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Jérémie Mouginot, a grenoble-i Bolygókutató és asztrofizikai intézet (IPAG), valamint a Kaliforniai Egyetem, Irvine csillagásza.
A felszín alatti rétegek tanulmányozására, folyékony víz, valamint vízjég felkutatására hivatott MARSIS két évnyi adatait elemezték a kutatók. Az adatok azt sugallták, hogy a vörös bolygó északi síkságait alacsony sűrűségű anyag borítja. Ez viszont arra utal, hogy egykoron ez volt az óceánfenék.
"A MARSIS 'belelát' a talajba, 60-80 méter mélységig feltérképezve a felszínt. Ebben a szelvényben mindenütt üledékes anyagok és jég nyomait látjuk" - emelte ki Wlodek Kofman, az IPAG radarcsoportjának vezetője. A marsi óceánok elmélete nem új, az egykori partvonalak körvonalai kivehetők különböző űrszondák felvételein, ennek ellenére a felvetés állandó viták tárgyát képezi. A napokban látott napvilágot egy olyan tanulmány is, amely szerint a vörös bolygót legalább 600 millió éven át rendkívüli szárazság sújtotta.
A Mars történelmét feltáró kutatók viszont úgy vélik, hogy a bolygón két óceán is lehetett: az egyik négymilliárd éve, amikor még sokkal melegebb és csapadékosabb volt az éghajlat, a másik pedig 3 milliárd éve, amikor valamilyen becsapódás hatására a felszínt borító jégpáncél felolvadt, majd a víz az alacsonyabban fekvő területeken gyűlt össze.
Ennek ellenére a későbbi óceán csupán átmeneti "jelenség" lehetett a Marson - a víz nagy valószínűséggel megfagyott, vagy a talajba szivárgott, esetleg permetté alakult, amely néhány millió év alatt a légkörbe emelkedett. "Aligha maradhatott meg a folyékony víz elég soká ahhoz, hogy kifejlődhessenek bármiféle életformák" - vélekedett Jérémie Mouginot. A Mars Express által "látott" üledékréteg tipikus kissűrűségű anyagszemcsékből áll, amelyeket az erodálódó sziklákból "csipeget le" és mos le a víz.
"A Mars Express korábbi, a víz egykori jelenlétére utaló bizonyítékait a felvételek, valamint ásványtani adatok és légköri mérések szolgáltatják. Immár a felszín alatti radarmérések eredményeivel is rendelkezünk, de a kérdés változatlan marad: hová tűnt a víz" - fogalmazott Olivier Witasse, a Mars Express projektkutatója.
Az űrszonda 2003. június 2-án indult Szojuz rakétával Bajkonurból, s december végén állt pályára. Küldetése eredetileg 2005 decemberig szólt, de a missziót többször meghosszabbították. A jelenlegi tervek szerint küldetése 2012. december 31-ig tart. Feladata a felszín alatti talajréteg, a felső atmoszféra vizsgálata, a metán megfigyelése a légkörben és a felszín nagy felbontású térképezése.
