A NASA 2,5 milliárd dolláros mozgó marsi laboratóriuma, amely akkora, mint egy városi terepjáró, nem tudta volna elvégezni a munkáját, ha a NASA szakembereinek nem sikerült kijavítaniuk azt a szoftverhibát, amely a szuperrover számítógépének váratlan újraindulásakor következett be - írja a Computerworld.

A bajt - egy memória-elérési hibát a számítógép BAE Systems által gyártott RAD750 processzorának memóriakezelési egységénél – november 29-én, három nappal a fellövés után észlelték. A hiba megtalálása és korrigálása több mint két hónapot vett igénybe, míg végül a NASA mérnökei frissíteni tudták a szoftvert, s megszűnt a probléma. Ezzel úgy tűnik, hogy a Curiosity Marsi Tudományos Laboratórium nyolc hónapos útja végén, ha szerencsésen leszáll a vörös bolygóra, nekifoghat a kutatásnak, hogy lehet-e élet a Marson, vagy volt-e ott valaha élet.

NASA

„Jó detektívmunkával kellett kiderítenünk, hogy az újraindulás miért következett be, s milyen megoldást kell alkalmaznunk, hogy ne következhessen be ismét” - közölte Richard Cook, a projekt helyettes vezetője. A feltöltött javítással megváltoztatták a nem használt adatok tárolásának konfigurációját. A NASA beszámolója szerint a mérnökök ezen a héten megerősítették, hogy a javítás sikerült, és minden ismét megfelelően működik. A Curiosity - amely tíz különféle tudományos berendezéssel van felszerelve - Marsra szállása augusztusban várható.

A Curiosity talaj- és kőzetmintákat gyűjt, majd elemzi is őket, hogy bizonyítékot találjon, a környezet megfelelő életfeltételeket nyújt mikroorganizmusok számára. A mozgó laboratórium földi súlya egy tonna, kétszer olyan hosszú és ötször olyan nehéz, mint a korábbi Mars-járó robotok.