A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint az óceánok savasodásának mértéke súlyosabb lehet, mint a földtörténet eddigi négy legnagyobb kihalási hulláma idején, amikor az aszteroidabecsapódások és a vulkanikus tevékenységek nyomán felszabaduló természetes "szén-dioxid-löketek" globális felmelegedést okoztak.

Egy nemzetközi kutatócsoport több száz úgynevezett paleo-oceanográfiai tanulmányt vont alapos elemzés alá, köztük olyanokat is, amelyek több millió éves tengeri üledékből nyert fosszíliákat vizsgáltak. A kutatók mindössze egyetlen olyan periódust találtak a múltban, amely az óceánok élővilágának fenyegetettségét tekintve hasonlított a mostani állapotokhoz.

Ez volt az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti maximum, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődő és nagyjából 175 ezer éven át tartó globális felmelegedési periódus. Annak ellenére, hogy a légköri és óceáni szén-dioxid-koncentráció akkori megemelkedésének okát még vitatják, a szakemberek úgy hiszik, hogy a káros üvegházhatású gáz mennyiségének megduplázódása miatt nagyjából hat fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet, és hatalmas veszteségeket szenvedett az óceáni élővilág.

AP

Az óceán feloldja a légkörben lévő "felesleges" üvegházhatású gázt, és ezáltal szénsav képződik. A savasodás pedig pusztító hatással van a korallokra, a puhatestű állatokra, a zátonyok egyéb lakóira és a mészpáncélos organizmusokra. "Tudjuk, hogy a tengeri élővilág nem pusztult ki teljesen a korábbi óceáni savasodások során: új fajok léptek a kipusztultak helyébe" - mondta a tanulmány vezető szerzője Bärbel Hönisch, a New York-i Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Obszervatóriumának munkatársa.

"Ám, ha az ipari mértékű szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemében folytatódik tovább, akkor könnyen elveszíthetjük az olyan fontos organizmusokat, mint a korallzátonyok, osztrigák és lazacok" - tette hozzá. Hönisch és kollégái szerint az óceánok savasodásának jelenlegi üteme legalább tízszer gyorsabb, mint az 56 millió évvel ezelőtti ősi globális felmelegedési periódus idején.

"Ez a geológiai rekord azt sugallja, hogy a jelenlegi savasodás valószínűleg példa nélkülinek számít a földtörténet elmúlt 300 millió évére visszatekintve. Ez pedig jelentősen növeli annak a lehetőségét, hogy a tengeri ökoszisztémák változásának tekintetében eddig ismeretlen területen fogjuk találni magunkat" - mondta a Bristoli Egyetemen dolgozó Andy Ridgwell, a tanulmány társszerzője.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának 2010-es jelentése szerint a szénalapú tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás a korábban gondoltnál nagyobb kockázatot jelenthet a tengeri élővilágnak. A szervezet ezért az ember által okozott szén-dioxid kibocsátás-visszaszorítására hívta fel a figyelmet.