A csillagok körül keringő protoplanetáris korong anyagából keletkeznek a bolygórendszerek. A folyamat viszonylag gyorsan lezajlik, a korong gázanyagából 2-3 millió év alatt létrejönnek az óriásbolygók, szilárd részecskékből álló törmelékkorongot hagyva hátra. Utóbbiból néhány tízmillió év alatt képződnek a Földünkhöz hasonló kőzetbolygók.

A korai világegyetemben főleg hélium és hidrogén volt található. A nehezebb elemek, az úgynevezett "fémek" (a csillagászatban a hidrogénnél és héliumnál nehezebb kémiai elemek) később, a csillagokban jöttek létre. Az univerzumban pedig akkor terjedtek el, amikor masszív csillagok életük végén szupernóvaként lobbantak el. Az általánosan elfogadott elméletek szerint minél több "fémet" tartalmaznak a csillagok, annál nagyobb a valószínűsége, hogy bolygókkal rendelkeznek - olvasható a PhysOrg (http://www.physorg.org) tudományos hírportálon.

A Földtől 375 fényévnyire lévő rendszer a HIP 11952 katalógusjelű csillagból áll, amelyet két bolygója 290 és 7 nap alatt kerül meg. A csillag gyakorlatilag alig tartalmaz a hidrogénen és a héliumon kívül más elemet. Önmagában a két bolygó - a HIP 11952b és a HIP 11952c semmi szokatlant nem mutat, ami rendkívüli, hogy "fémekben" nagyon szegény és igen-igen öreg, 12,8 milliárd éves csillag körül keringenek.

"Ezek a bolygók akkor képződhettek, amikor galaxisunk is újszülött volt" - jegyezte meg Johny Setiawan, a Max Planck Csillagászati Intézet kutatója. Anna Pasquali, a Heidelbergi Egyetem Csillagászati Központjának kutatója azt emelte ki, hogy a felfedezés arról tanúskodik, hogy a bolygóképződés a világegyetem hajnalán kezdődött meg. "Szeretnénk több ilyen bolygórendszert felfedezni és kutatni. Ez lehetővé tenné, hogy pontosítsuk a bolygóképződésről kidolgozott elméleteket" - vélekedett Anna Pasquali.