A távcsőhálózatnak egyrészt Dél-Afrika, másrészt Ausztrália és Új-Zéland kívánt otthont adni, végül a konzorcium kompromisszumos döntést hozott. A beruházás első ütemében, amely 2019-ben kezdődik, a legtöbb "tányért" Dél-Afrikában telepítik. John Womersley, a konzorcium vezető testületének elnöke szerint az osztott helyszín körülbelül 10 százalékkal növeli az első ütem 439 millió dolláros költségeit, de ez megéri a csillagászok szempontjából, hiszen így a létesítmény nagyobb teljesítményre lesz képes.

Naledi Pandor, a Dél-Afrikai Köztársaság tudomány- és technológiaügyi miniszterét meglepte az osztott helyszínről hozott döntés. Az értékelés szerint ugyanis Dél-Afrika volt a legjobb helyszín, és a cél az volt, hogy egy helyen összpontosítsák a létesítményt. "Elfogadjuk azonban a kompromisszumot a tudományos haladás érdekében" - hangsúlyozta Naledi Pandor.

Mire 2024-re kiépül a hálózat, az SKA háromezer darab 15 méter átmérőjű "tányérból" áll: a rendszer antennái összességében egy kilométeres területet foglalnak majd el. Az SKA a déli féltekéről vizsgálja majd az égboltot, ahonnan a Tejútrendszer központi térsége is jól megfigyelhető. A tudósok reményei szerint a hálózat ötvenszer érzékenyebb és tízezerszer gyorsabb lesz, mint a jelenlegi legnagyobb teljesítményű rádióteleszkópok. Így a berendezés segítségével a világegyetemmel kapcsolatos olyan alapvető kérdésekre kaphatnak választ, hogy mikor keletkezett az univerzum és miért tágul.

"Nem tudjuk, hogy miből áll a világegyetem 96 százaléka" - mutatott rá John Womersley. A rendszer képes érzékelni az univerzumból érkező leggyengébb jelzéseket is, így segítségével nyomára lehet bukkannia az esetleges Földön kívüli életnek. "A távcsőhálózat átalakítja a világegyetemről vallott nézeteinket" - mutatott rá Michiel von Haarlem, az SKA ügyvezető igazgatója.

nfj \ kut

MTI 2012. május 25., péntek 18:10
  Információ

Előző
Következő