A Naptól számított második bolygó, a Vénusz körülbelül akkora, mint a Föld, ez az egyik legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, mivel vastag felhőtakarója gyakorlatilag az összes napfényt visszatükrözi az űrbe.

Vénusz

AP

A Vénusz-átvonulások különlegességét - azt, hogy a bolygó a Föld és a Nap között halad el - a jelenség ritkasága adja. Az egyes átvonulások között rendre 8 év, majd 121,5 év, újból 8 év, végül 105,5 év telik el, majd a ciklus kezdődik elölről.

A távcső feltalálása óta összesen hét alkalommal volt ilyen jelenség, ebből hatot meg is figyeltek. Első alkalommal Johannes Kepler német csillagász figyelte meg a Vénusz átvonulását a XVII. században - az 1639-es égi show-t - állítólag csak ketten látták. Az 1882-es átvonulásra már sokan voltak kíváncsiak, New Yorkban a látványosság sok bámészkodót vonzott, akik 10 centet fizettek azért, hogy belenézhessenek a távcsőbe.

A legutóbbi Vénusz-átvonulás 2004. június 8-án volt, amikor milliók követték az eseményt, a következők pedig 2117. december 11-én, 2125. december 8-án, majd 2247. június 11-én lesznek.

A jövő heti átvonulás 6 órán és 40 percen át tart a belépéstől, amikor a bolygó sötét korongja megjelenik központi csillagunk keleti peremén, a kilépésig, amikor a másik oldalon elhagyja a Nap korongját. A jelenség a nyugati féltekén kedden délután, a keleti féltekén pedig szerdán reggel lesz látható.

Az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Közép-Amerikában, valamint Latin-Amerika északi részén az égi látványosság közvetlenül napnyugta előtt kezdődik. Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában, Kelet-Afrikában és Ausztrália nyugati részén napkeltekor a "show" végét csíphetik el. A csendes-óceáni térség nyugati részén és Ausztrália keleti részén az érdeklődők megfigyelhetik az egész átvonulást, amihez kötelező a védőszemüveg viselése. Azok, akik szeretik a kényelmet, a NASA és az obszervatóriumok webadásai révén otthonról követhetik a jelenséget.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, a Hubble-űrteleszkóp segédtükörként használja a Holdat a Vénusz-átvonuláskor, ugyanis direktben nem fordulhat csillagunk fényes korongja felé. A teleszkópot a Hold egy meghatározott pontjára irányítják az esemény idején, így a Hubble műszerei a direkt napfény helyett a holdfelszínről visszavert sugárzást fogják elemezni.

Az észlelési tervek szerint az átvonulás alatt egyrészt a csillag fényének intenzitásában bekövetkező csekély csökkenést mérik, másrészt a Vénusz légkörének kémiai összetételét határozzák meg a rajta áthaladó napfény színképének elemzése alapján.

Utóbbi vizsgálat eredményének értékelését nagyban segíti majd, hogy a Földhöz nagyon hasonló méretű és tömegű bolygó atmoszférájának összetétele jól ismert, és éppen ezért az itt szerzett tapasztalatok jól hasznosíthatók lesznek majd az exobolygók (Naprendszeren kívüli bolygók) vizsgálatai során is.