Egyelőre nem találtak életet a Földön kívül a kutatók

A kutatásról az Astronomical Journal című folyóiratban tették közzé tanulmányukat a Curtin Egyetem nemzetközi rádiócsillagászati központjának tudósai. A húsz fényévnyire lévő Gliese 581 egy vörös törpe, amely körül hat bolygó kering. A planéták közül kettő érdekli a tudósokat, mivel az úgynevezett szuperföldek kategóriájába tartoznak, ráadásul a csillag lakhatási zónájában keringenek, vagyis a felszíni hőmérsékletük se nem túl magas, se nem túl alacsony, azaz rendelkezhetnek folyékony vízzel - olvasható a BBC News hírei között.Az ausztrál kutatók a rádiócsillagászat egyik legnagyobb felbontóképességű eszközével, a nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (VLBI/Very Long Baseline Interferometry) segítségével "hallgatták le" a csillag bolygórendszerét.A VLBI lényege, hogy egy időben egy bizonyos égi rádióforrást több, egymástól távoli rádióteleszkóppal figyelnek meg. A jeleket mágneslemezekre rögzítik, az adathordozókat összegyűjtik, és egy központi helyen, a korrelátorban visszajátsszák, az interferencia utólag egy speciális számítógép segítségével áll elő. A módszer előnye, hogy a képalkotás szögfelbontását nem az antennák mérete, hanem a köztük levő távolság (az úgynevezett bázisvonal hossza) határozza meg, ez a Földön akár több ezer kilométer is lehet. A technika asztrofizikai alkalmazásai közül a legfontosabb a Tejútrendszerben és a távoli galaxisokban található fényes, kompakt rádióforrások nagy részletességű feltérképezése.A kutatócsoport az ausztrál hosszú bázisvonalú rendszerével (Australian Baseline Array) nyolc órán keresztül hallgatózott különböző hullámhosszokon a Gliese 581 "környékén", ahol teljes csend honolt. A csillagászokat azonban nem keserítette el az eredmény, a kísérletek arra szolgáltak, hogy értékeljék a VLBI-módszert, amely a legoptimálisabb eljárás az ilyen célzott keresésekhez.Seth Shostak, a Földön kívüli intelligencia keresésével foglalkozó amerikai SETI Intézet vezető kutatója szerint, aki nem volt részese a projektnek, az eredmények nem keltenek csalódást."Képzeljük el, hogy valakik a távolból négymilliárd éven át rádiócsillagászati módszerekkel figyelik a Földet, ahol minden adott az intelligens élet kifejlődéséhez, ám az utolsó hetven év kivételével ennek semmiféle jelét nem észlelték volna" - magyarázta Seth Shostak.