Az ágy nem vicc: az Ericsson piackutató és fogyasztói szokásokat mérő részlege, a Consumer Lab az ággyal kezdi és az ággyal végzi a napi okostelefon-használati grafikonját, és ez a helyszín átlagos kihasználtságot mutat. Akiknek ilyen fejlett készülékük van, azoknak nagyjából egyharmada párnák közt is tapizza az érintőképernyőt. Szinte a vacsoraidő az egyetlen alkalom, amikor kevésbé nyúlkálnak hozzá, olyankor inkább a családdal és a barátokkal foglalkoznak. Mint Cecila Atterwall, a Consumer Lab vezetője megmutatta nekünk, a Magyarországot is magában foglaló kelet-európai térség okostelefon-megszállottsága nagyjából az amerikai és a világátlagot követi. Inkább csak annyi a különbség, hogy az amerikaiak ingázás közben kevesebbet mobiloznak, mert inkább vezetnek, nem annyira tömegközlekednek.

Példaként hozza fel ezt az ágytól ágyig tartó kütyühasználatot az Ericsson idei mobilpiaci világjelentése, amelyet kedden mutattak be San Franciscóban, a Szilícium-völgy szomszédságában. Nem is olyan sokára, 2017-re már a mostani 6 milliárd helyett 9 milliárd mobil-előfizetésre számítanak - ami persze nem azt jelenti, hogy a Föld minden lakosának (ez a szám tavaly lépett túl a 7 milliárdon) lesz maroktelefonja, hanem nagy szerepet játszik, hogy addigra rengeteg gép - hűtőszekrény, villanyóra, autó vagy bármi más - is hálózatba lesz kapcsolva.

Az impozáns számok sokféleképpen értelmezhetőek. Az az előrejelzés, hogy öt év múlva a Föld lakosságának 85 százalékát éri el a 3G lefedettség, azt is mutatja, hogy a mobilszolgáltatók azért nem sietnek a 4G elterjesztésével (tavaly világszerte 5 százalékos volt a lefedettség), mert eltart további néhány évig, amíg telítődik a 3G piaca, ahol még érdemes megvárni a beruházások megtérülését. Sőt, 2017-ig világméretekben a második generációs, vagyis a régi jó GSM készülékek maradnak többségben, elvégre a leginkább növekvő mobilpiacokon - mint Kínában vagy Indiában - sokan egyelőre az olcsó telefonokat és előfizetéseket keresik. Közben zavartalanul folyik a mobil adatforgalom robbanásszerű növekedése: 2011-ben világszerte majdnem a duplájára, 2017-ig feltehetőleg a 15-szörösére.
Az Ericsson mindezekben a piaci előrejelzésekben azért érdekelt, mert hálózatépítőként 180 ország telefontársaságaival áll kapcsolatban, így saját adatai szerint a világ mobilforgalmának 40 százaléka az ő berendezésein megy keresztül. Helyzete így sem könnyű. A telefonkészülékek piacáról már kiszállt (nemrég átengedte a Sonynak az eddigi SonyEricsson márkát), és Hans Vestberg elnök-vezérigazgató nem titkolta, hogy változást fontolgatnak egy közös vállalatánál, az ST-Ericssonnál is, amely a mobilok lelkének számító chipseteket gyárt.

A patinás svéd cég nehézségeit - beleértve részvényárfolyama csökkenését - nem utolsósorban a kínai konkurencia okozza. A telefonhálózat-építők mezőnyét nemrég még uraló nyugatiak (a másik kettő az Alcatel-Lucent és a Nokia Siemens) mellé felzárkózott két kínai óriáscég, a Huawei és a ZTE. Ők Magyarországon a Vodafone, illetve a Telenor partnerei, az Ericsson a T-Mobile-lal működik együtt, és nem tudni, kit választ a negyedik, állami mobilszolgáltató.