"Eddig a gemmológusok (drágakövekkel foglalkozó tudósok) azt az elgondolást pártolták, hogy a legrégebbi igazgyöngy időszámításuk előtt 3000-ből egy japán ásatásról származik. A gyöngy azonban, amelyet a Perzsa(Arab)-öböl partján fekvő Umm el-Kaivein 2 településnél találtak, a radiokarbonos kormeghatározás szerint a Kr.e 5500-as évekből származik, így a legrégebbi ismert régészeti igazgyöngy Arábiában, de az egész világon is" – olvasható a közleményben.

Ezek az eredmények, akárcsak a délkelet-arábiai partvidéken talált korábbi igazgyöngyök arról tanúskodnak, hogy a világnak ebben a régiójában nyúlik vissza a legősibb időkig a gyöngyök halászata, amely nemcsak esztétikai értékük, hanem rituális célokra való felhasználásuk miatt folyt.

Az igazgyöngyök különleges szerepet töltöttek be a gyászszertartásokban. A most felfedezett gyöngyöt is egy sírban találták Umm el-Kaivein 2 nekropoliszában. Más temetőkben a gyöngyöket az elhunyt arcára, például a felső ajka fölé helyezték el a kutatók szerint.

Az Arabian Archaeology and Epigraphy című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány rámutat arra, hogy az igazgyöngyök milyen fontos szerepet játszottak a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán északi része ókori társadalmainak életében, kulturális önazonosságuk fontos elemét alkotva.