Az idén január 1-jétől június 30-áig terjedő időszakban 849 esetben kért információt tőlük valamely ország valamelyik kormányzati intézménye; ebből 679 (80 százalék) esetben amerikai szerv, különösen bűnügyi nyomozás céljára. A második helyen az országok között Japán áll, amelynek rendőrsége 98-szor fordult a céghez, a harmadik helyen pedig a brit és a kanadai rendvédelmi szervek 11-11 kéréssel.

A Twitterre tavaly ráragasztották azt a jelzőt, hogy szítja a társadalmi feszültségeket, mert segítségével szerveződtek meg az arab tavasz tüntetései és az egyesült államokbeli Occupy-demonstrációk. Párhuzamosan azzal, hogy mint hírközlő hálózat egyre népszerűbb, s a használók gyakran névtelenül jelennek meg rajta, egyre többször rángatják bele bűnügyi nyomozásba.

Egy New York-i bíró hétfőn úgy rendelkezett, hogy a cégnek ki kell adnia az egyik Occupy-tüntető, Malcolm Harris bejegyzéseit. A férfit tavaly októberben vették őrizetbe egy Brooklyn-hídi demonstráción. A New York-i ügyészség kérte Harris profilja tartalmának kiadását, mert bizonyítékul akarja felhasználni ellene, a Twitter azonban megtagadta a kérést, mondván, hogy az Harrisé a cég szolgáltatási szerződése szerint.

A cég végül hétfőn kiadta az aktivista üzeneteit, és egyúttal közölte: az elmúlt hat hónapban hat olyan kormányzati kérést kapott, hogy töröljön olyan bejegyzéseket, amelyek sértenek bizonyos bírósági végzéseket vagy törvényeket, például olyanokat, amelyek tiltják a rágalmazást. A Twitter ezenkívül kapott 3378 olyan kérést, hogy szerzői jogi okból vegye le valakinek az üzenetét a mikrobloghálózatról.