"Csak a feleségem és a gyerek fotója marad a tárcámban" – lelkesítette alighanem saját magát is Thomas Kiessling. A Deutsche Telekom termékfejlesztési főnöke azt ecsetelte a barcelonai mobilos világkongresszuson (MWC), milyen szép jövő előtt áll a mobilfizetés vagy mobiltárca néven évek óta emlegetett – és évek óta mindig nagyjából a következő esztendőre jósolt – eljárás. Ennek a fő – de nem egyetlen – technikai alapja az NFC, azaz pár centis hatótávolságú rádió-összeköttetés két készülék, esetünkben leginkább a telefon és egy pénztárgép között.
A magyar piacnak úttörő szerepet szán a német világcég. Miután Lengyelországban tavaly ősszel vezették be a "nemzetközies" nevű MyWallet szolgáltatást, idén Magyarország lesz az öt következő ország egyike. Kiessling legalább tízmilliárd eurósra becsüli a mobilfizetésben rejlő európai piaci lehetőséget (beleértve nemcsak a telefonokat és kártyákat, hanem a pénztáraknál a leolvasókat is).
Talán nem magától értetődő, hogy miért tesztelik a módszert Magyarországon is, de Pataki Róbert, a Magyar Telekom üzletfejlesztési és innovációs vezérigazgató-helyettese hosszabb távon már csak azért is lát benne fantáziát, mert a mobillal fizetés olyan változatait, mint az autópályadíj vagy a parkolás lerovása, már több százezren alkalmazzák. Sőt, amit a mai piaci helyzetben Pataki jó eredménynek tart, 30 ezer T-Mobile-os használója van a mobilba költöztetett bankkártyának is.
A MyWallet és társai nem pusztán kisebb összegek remélhetőleg egyszerű kifizetésére lesznek alkalmasak, hanem – ahogyan egyes kísérletek vagy egyelőre elszigetelt alkalmazások jelzik – parányi helyre zsugorítják a mai tárcákat kitömő hűség- és pontgyűjtő kártyákat, kuponokat is, vagy akár a közlekedési jegyeket is.
Az egésznek a lelke, az NFC az e heti barcelonai trend- és kütyübemutató egyik fő témája – éppen ezért okoz csalódást, hogy a gyakorlatban ez a technika mennyire nincs jelen még itt sem. Újságírók és szakmai látogatók egyaránt morogtak, amiért hosszú sorok alakultak ki a bejáratoknál: a jól ismert belépőkártya-olvasók mellett ráadásul a személyzet múltszázadi módon vizslatta az érkezők útlevelét vagy személyijét is. Be lehetett ugyan jutni NFC-s telefonnal is, de nem ez volt jellemző.
A suszternak azért lyukas a cipője, mert az NFC-vel ellátott mobiltelefonok csak néhány hónapja jelentek meg elfogadható választékban. Még a nagy mobilos cégek felső köreiben sem terjedtek el igazán. A Sony azzal segített a dolgon, hogy a látogatók egy részét erre a pár napra ellátta legújabb csúcstelefonjával. Persze a reklám mellett ez is csak kísérlet maradt. Információk lehívásával lehetett ugyan játszani, de a megfelelő pénztárgépek szerény elterjedtsége, no meg főképp a fizetéshez szükséges nemzetközi banki háttér híján akár csak egy szendvics megvásárlására már nem futotta az NFC-chip erejéből.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
