Bill Gates 1980-ban érezte szükségét, hogy egyenesen igazgatói pozícióba vegyen fel egy külsőst. Választása egy Harvardon végzett matematikus-közgazdászra esett, akinek képességeiről a William Lowell Putnam matematika versenyen is megbizonyosodhatott - a Microsofthoz 1980. június 11-én csatlakozó Steve Ballmer ugyanis több pontot ért el a rangos versenyen, mint Gates.

Detroittól Redmondig

Steven Anthony Ballmer 1956-ban született Detroitban, egy svájci bevándorló apa és egy amerikai zsidó anya egyetlen fiaként. Az egyetemi előkészítőre már maximális matematikai felvételivel került be, innen már nem volt kérdés a Harvard, és akkor az sem tűnt annak, hogy Ballmer a matematikával mint tudománnyal szeretne foglalkozni.

A tudományos irány az egyetem 1977-es befejezése után nem sokkal megdőlt, amikor a magna cum laude minősítéssel végzett frissdiplomás a Procter & Gamble-nél termékmenedzseri vonalon kezdett el dolgozni. (Egy irodában dolgozott Jeffrey R. Immeltel, aki később a General Electric vezérigazgatója lett.)

A Duncan Hines instant süteménypor ügyének menedzseléséből három évet sem kért, 1980-ban ugyanis kapott egy sokkal jobb ajánlatot: Bill Gates évi 50 ezer dolláros fizetést és az akkoriban kifejezetten szokatlan részvényopciót kínált a Microsoft első vezető menedzseri pozíciójába felvett, 24 éves Ballmernek. A döntés nem volt nehéz: ahogy Gates 1975-ben a Harvardot, úgy Ballmer ekkor korábbi állását és a Stanford diploma utáni üzleti iskoláját hagyta ott a Microsoft kedvéért.

A Microsoft és a milliárdok

A fiatal vezető az első 20 évben többféle területért is felelős volt, a Windows operációs rendszer fejlesztésétől kezdve a nemzetközi szintű eladásokig. Az egyre nagyobb feladat mellé egyre több részvényt is kapott, így lett dollármilliárdot. Az amerikai Forbes magazin szerint jelenleg a világ milliárdosainak és legbefolyásosabb embereinek listáján a top 50-ben van.

1992-ben alelnök lett, 1998 júliusában pedig a Microsoft elnökévé választották. Egy évvel később Bill Gates a visszavonulás mellett döntött, Ballmert pedig 2000 januárjában kinevezték a Microsoft vezérigazgatójának.

A kinevezése óta eltelt 13 évben a Microsoft megháromszorozta bevételét és megduplázta profitját. Bár a befolyt összeg jelentős részét a korábban is jól működő, totális piaci dominanciát elért Windows platformnak és Office irodai alkalmazáscsomagnak köszönhető, érdemes nem elfelejteni, hogy piaci pozíciójuk kiépítésében már vezérigazgatósága előtt is komoly szerepe volt Ballmernek.

A meglévő termékek gondozása mellett új frontvonalakat is nyitott a Ballmer vezette Microsoft: az adatközpontok mellett például betörtek a konzolok területére. Az Xbox mára fej-fej mellett halad a Sony PlayStation 4 konzoljával, a cég érintett divíziója pedig több milliárdos hasznos hoz évente.

Szintén a Ballmer-érához köthető a Microsoft 2000-ben megjelent Windows Mobile rendszere, majd a piaci változásokra kissé későn reagáló Windows Phone újramárkázás és teljes megújítás, illetve az ezzel összefüggő, szintén kissé megkésett táblagépes nyitás.

Az utolsó nagy dobás

Bár a Microsoft továbbra is bőven nyereséges, az Apple, a Google és a Facebook teremtette újkor változásaira - ahogy a fenti, mobilos példák is mutatják - kissé lassan reagál. Az iPhone-t és az újgenerációs okostelefonokat például néhány éve egy az egyben kinevette.

A helyzet felismerése után Ballmer jó kapitányként a kormány átadása helyett - alighanem Bill Gates-cel szoros együttműködésben - a cég teljes újraszervezése mellett döntött. A folyamatot a vezetők megkérdezése nélkül a vezérigazgató tervezte meg, és pénteken bejelentett lemondását is úgy időzítette, hogy a teljes átalakulásig még ő maradjon a cég első embere.

Ahogy a vézérigazgató későbbi terveiről, úgy utódjáról sincs még hír. Az biztos, hogy nem lesz egyszerű dolga annak, aki újabb 13 év múlva háromszoros bevétel és kétszeres profit mellett szeretne majd a távozó Steve Ballmer útjára lépni.