Az ESA ExoMars programja keretében két űreszközt tervez a Marsra küldeni: egy orbitális pályán keringő műholdat 2016-ban és egy robotizált modult 2018-ban, amely próbafúrásokat végez majd a Marson, és a talajmintákat hoz vissza a Földre a 2020-as évek elején.  

A több mint 400 millió eurós költségvetésű programot eredetileg az amerikai űrkutatási hivatallal dolgozták ki, de a NASA két éve kiszállt belőle. Oroszország fog Proton rakétákat szállítani az eszközök célba juttatásához, és cserébe elhelyezheti műszereit a műholdon és a robotizált űrmodulon.  

AFP / Leon Neal

Az európai marsjárót az angliai Stevenage-ben lévő tesztelő laboratóriumban mutatták be csütörtökön. Alkotói Bryan becenévvel illeték a hatkerekű rovert, amelyet az Airbus Defence and Space laboratóriumában fejlesztettek ki.  

A mintegy 300 kilogrammos marsjáró képes lesz arra, hogy mintát vegyen a vörös bolygó talajából, "betáplálja" azokat a fedélzetén lévő laboratóriumba, azt ott gyűjtött információt pedig továbbítsa a Földre.  

A marsjáró fúróját úgy tervezték, hogy két méter mélységbe hatoljon be a felszín alá, egy olyan térségből véve mintákat, amely vizet tartalmazó üledéket rejt és amely védett a sugárzástól - mondta Abbie Hutty, a rover egyik tervező mérnöke.  

A naponta 70 méter megtételére képes rover naponta kétszer lesz kapcsolatban a földi irányító személyzettel, és képes lesz arra, hogy a kapott információk alapján újabb helyekre navigálja magát a Marson. Navigációs rendszere két kamerára épül, amelyeket egy rúdra helyeztek el. Ezek fogják felderíteni a legbiztonságosabb navigációs útvonalat, meghatározva azt, melyik kőzeten képes áthaladni, és melyiket kell elkerülnie.