A valaha volt legnagyobb Pride-menet eleje a színpadnál várja, hogy beérjen a tömeg vége – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
Bármikor, amikor új típusú kártevők jelennek meg, néhányan rámutatnak az antivírustermékek hibáira, és a kritikus gyengeségeiket okolják. A hangadók között találhatunk akár neves biztonsági szakembereket is. Azonban csodák-csodája, a vírusirtás még mindig él és virul, hiába jósolták halálát olyan sokan.
A hagyományos, a kártevőket azok visszafejtése alapján felismerő (úgynevezett szignatúra alapú) vírusirtás szerepe valóban csökkent az idő során. Akár azt is kijelenthetjük, hogy amikor az első, a vírusokat azok viselkedése alapján felismerő (úgynevezett heurisztikus) technológiák megjelentek, akkor a kizárólag hagyományos technológiákat alkalmazó vírusirtó szoftverek korszakának vége szakadt. A két megközelítés közötti fő különbség az, hogy a szignatúra alapú felismeréshez pontosan ismerni kell magát a kártevőt (mintát kell belőle szerezni, majd ennek működését visszafejteni, és az ellenszert elkészíteni), míg a heurisztikus működésnek „csak” annyit kell felismernie, hogy egy adott kód úgy viselkedik, ahogyan a vírusok szoktak.
„Néhány nappal ezelőtt, amikor Brian Dye, a Symantec információbiztonsági alelnöke a The Wall Street Journalnak adott interjúja során kijelentette, hogy a hagyományos vírusirtók halottak, valójában ugyanarra gondolt, amire Alan Solomon is rámutatott 15 évvel ezelőtt: a vírusirtás mindig is a fejlődés állapotában van, és gyakran kerül sor technológiaváltásra” – hangsúlyozza Eddy Willems, a G Data biztonsági evangélistája.
Az ingyenes akár megtévesztő is lehet
A vírusirtás halott kijelentés az otthoni felhasználók esetében a régimódi, de még mindig erős alapokon nyugvó szignatúra alapú felismerésre utal. Néhány évtizeddel ezelőtt az antivírustermékek egy (vagy kettő) keresőmotorra támaszkodtak, amelyek szignatúrákat használtak a kártékony kódok megkereséséhez. Ezeknek az időknek a G Data szakértője szerint is vége. Ahogy a fenyegetések egyre bonyolultabbakká váltak, a keresőtechnológiák alkalmazkodtak az új kihívásokhoz. Ma már minden főbb antivírustermék kombinálja a hagyományos, szignatúra alapú felismerést a bonyolultabb, dinamikus védelemmel.
Sajnálatos tény, hogy a felhasználók többsége nincs tisztában azzal, hogy a vírusirtó szoftverek többségéből az új technológiák részben hiányoznak. Márpedig webszűrő vagy rootkit-védelem nélkül egyetlen vírusirtó szoftver sem nyújt teljes védelmet. Így mialatt az ilyen, jellemzően az ingyenes körből kikerülő vírusirtó szoftvereket tapasztalatlan otthoni felhasználók tömege használja, valójában olyan hozzáértők kezébe valók, akik a hiányzó funkciókat képesek más szoftverekkel pótolni.
A vírusirtás halott kijelentés tehát csak az olyan termékek esetében igaz, amelyeknél a gyártó nem változtatott a felismerési módszereken az elmúlt években, de egyáltalán nem igaz az élvonalbeli vírusirtó szoftverekre.
Ha nem a vírusirtó, akkor mi?
A vírusirtó cégek naponta átlagosan 300 ezer gyanús mintát dolgoznak fel. Az eredmények bekerülnek a reaktív szignatúra alapú felismerésbe (naponta körülbelül 8-10 ezer új szignatúrát tölt le a védelmi szoftverünk), valamint a proaktív viselkedési szabályok közé. A vírusirtó megoldások gyártói szintén figyelnek és elemeznek egy szélesebb fenyegetettségi térképet, és speciális megoldásokat fejlesztenek, amelyek hatékonyan védenek a nagyobb támadások ellen. Ezres nagyságrendekben mérhető támadást blokkolnak minden egyes nap, és nem ritka, hogy a gyártók egymással is együttműködnek. Emellett néha persze hibázhatnak is, de az esetek többségében megelőzik a támadásokat. A német G Data vírusirtó cég szerint ki lehet jelenteni, hogy a teljes körű, naprakész antivírustermékek jelentik a kártevők elleni legjobb védekezést, amelyhez ma egy felhasználó hozzájuthat.
