Ilyen az átlagos magyar gyerek: 9 éves, de már 100+ ismerőse van a Facebookon

Az internet nem csupán a közösségi élet egyik, ha nem a legfőbb színtere, de az ismeretek jó része is egyszerűbben beszerezhető, mint a hagyományos nyomtatott forrásokból. Ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt, főképp a tapasztalatlan, ezért kiszolgáltatott gyermekek számára. A Vodafone Internet a családban című kerekasztal-beszélgetésén a lehetőségekről és a veszélyekről beszélgettek szakértők.

"A 9-16 év közötti magyar gyermekek közel 60 százaléka naponta használja az internetet, s az EU-átlagnak megfelelően 11 százalékuk találkozik a weben szexuális tartalmakkal. Ugyanakkor a szülői kontroll és támogatás hazánkban jóval átlag alatti. A magyar szülőknek mindössze 10 százaléka tud arról, ha gyermeke veszélyes vizekre evezett, szemben a 20 százalékos EU-átlaggal" – mondta Pintér Róbert, az egyszervolt.hu ügyvezető igazgatója. A szakember szerint bár az EU Kids Online kutatások eredményeit 2010-ben és 2011-ben publikálták, azóta sem az EU-ban, sem hazánkban nem készült hasonlóan átfogó felmérés. Az internet fejlődése (mobil platformok előtérbe kerülése, az online-offline lét határait összemosó alkalmazások, stb.) azonban rövid, 1-2 éves időtávon belül is egyre nagyobb vonzerőt jelentenek, újabb és újabb kockázatokat teremtenek.

AFP / Alain Jocard

Bernschütz Mária generációkutató arra a szakadékra hívta fel a figyelmet, amely a mai gyerekek és a felnőtt generáció közt tátong. "Az érintőképernyős kommunikáció megszületésével szinte egy időben megjelent a legújabb, ún. alfa generáció. Egy 2013-as amerikai kutatás szerint a 2 éven aluli gyermekek 38 százaléka használ tabletet, ez az arány 2011-ben még csupán 10 százalék volt. A megállíthatatlan technológiai fejlődés nem csak a gyermekeiket biztonságban tudni kívánó szülőket állítja komoly kihívások elé, de pár éven belül drámaian megváltoztathatja mind az oktatást, mind a munkaerőpiacot. Az oktatási intézmények, irodák helyett globális, virtuális iskolák, munkahelyek születhetnek."

Lackfi János író-költő egy másik lehetséges veszélyforrás, a nyomtatott könyvek hanyatlásának, a könyves kultúra eltűnésének gondolatával játszott el: „Az internet világa önmagában nem jelenti az olvasás halálát. A kezdet kezdetén a kocsmalakó mesélt, a sámán énekelt, az élőbeszédből nem a papír, hanem a szöveg magasabb minősége emelte ki az 'olvasnivalót'. Fájdalmas volt az akkori írástudóknak, mikor az ókorban a papírtekercsről áttértek a középen nyíló könyvre, hisz 'szétkaszabolva' jelent meg az addig egybefüggő szöveg. Gutenberg találmánya, a nyomtatás pedig kifejezetten felháborította a könyvbarátokat, hiszen az igazi könyv egyetlen példányban létezik, a nyomtatott, 'pecsételt', ponyván árult könyv a szent tudás meggyalázásának számított. No, ezért félek kevésbé a pixelek birodalmától, hiszen az is csak egy váltás. Veszély persze létezik, no és felelősség is. Elég érdekes-e, tudja-e magát úgy tálalni a minőségi irodalom, hogy az emberek ne csak trollkommenteket olvasgassanak a világűrben? Ez a valódi kérdés."