Nem csak a magyar bankszektor, az európai és amerikai is szenved a szabályozásoktól, de eközben a technológiai fejlődés nem áll meg, az ügyfelek részéről pedig egyre komolyabb elvárások érkeznek. Eközben a más iparágból érkező szereplők is veszélyeztetik a bankok bevételeit. Ilyen helyzetben érdemes az ügyféligényeket pontosan felmérni, ebben például az adott intézmény összes alkalmazottjának bevonása is segíthet – hangzott el Kókai János, a BCS pénzügyi szektor igazgatójának panelfelvezető előadásában.

Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese szerint a bankok digitalizációjának egyik legnagyobb korlátja, hogy rengeteg pénzt költ a szektor a szabályozói megfelelésre. Az informatikai fejlesztésekre rendelkezésre álló költségvetési keret az Ersténél 40-55% közötti arányban szabályozói projektekre ment el az utóbbi években, miközben Szlovákiában 5-10% ez az arány.

A panelbeszélgetés tagjai szerint most a tabletes, mobilos, de a hagyományos ügyintézési csatornákhoz is integrált megoldások fejlesztése a legfontosabb. Pap Gyula, az MFB informatikai ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor az új megoldások egyelőre nem egyszerűsítik, hanem sokkal inkább bonyolítják a banki informatikusok munkáját.

Az ügyfél nem mindig tudja, hogy mire van igazából szüksége

Heiszmann Gábor, a CIB informatikai igazgatója elmondta, hogy egy felmérés eredményei szerint Észak-Amerikában a népesség 43 százaléka úgy gondolja, hogy a bankjának fogalma sincs, ő mit akar, 33 százalék szerint a bankja azt sem tudja, hogy mik a pénzügyi céljai. Pedig a személyre szabott kiszolgálás, ha jól ismeri az adott pénzintézet az ügyfelek igényeit, bármilyen csatornán keresztül nyújtható. Ehhez az adott csatornán keresztül érkező információk megismerése és elemzése viszont elengedhetetlen, az ügyfelek ugyanis nem mindig tudják, hogy milyen termékre vagy szolgáltatásra vágynak, ezért ez különösen fontos.

Az erstés Harmati László ezt egy szemléletes példával támasztotta alá: megemlítette a Westel 1994-ben elvégzett felmérését, amelyben azt kérdezték, hogy használná-e szöveges üzenet továbbítására a mobilját, 99 százalék nemet mondott erre.

hvg.hu

Banki informatika: elhúz mellettünk a világ?

Bár a magyar bankok mindennapjait manapság a piaci átrendeződés, a költségcsökkentési kényszer és a törvényi akadályok határozzák meg elsősorban, vannak költségkímélő beruházások is, amelyeket nem érdemes kihagyniuk - mondta nyitóelőadásában Kalmár Ákos, a T-Systems Magyarország ágazatigazgatója. A világ bankszektora ma már nagyon fejlesztésorientált, igaz, a fiókok dominanciája még nem tűnt el.

A banki termékfejlesztést egyre inkább a "Mobile first" elv határozza meg, vagyis az új ötletek megvalósítása során az első gondolat egyre gyakrabban az, hogy azt miként lehet mobilon megvalósítani. Ugyancsak terjed a videó integráció, amely szintén alacsonyabb tranzakciós költséget tesz elérhetővé a fióki értékesítéshez képest. A videó chat mellett terjed a co-browsing, amelyben az ügyfél böngészőjébe belépve képes az ügyintéző segítséget nyújtani - említett egy érdekességet Kalmár.

Az online mellett egyre inkább a mobil felhasználók hulláma határozza meg a pénzügyi szolgáltatásokat, amely ugyan még fiatal, de egyre inkább affluenssé, a bankok számára profitábilissá válik, ezért a pénzintézetek nem kényelmesedhetnek el a fejlesztésben. A fiókhálózat szerepe egyelőre azonban nem eliminálható, ugyanis az affluens réteg elsősorban ezt használja. A bankok 62%-nál még mindig a fiókoknál van a profit&loss felelősség, és mindössze 8%-uknál van teljes mértékben máshol.

A bankfiókok ugyanakkor maguk is egyre inkább olyan térré válnak, ahol "tanítják" az ügyfeleket az elektronikus bankolásra.