A NASA oldalán csütörtök este élőben mondták el a szakemberek azt, amit eddig tudnak a bolygóról. Magyar idő szerint nem sokkal fél 8 előtt ért véget az élő közvetítés.
A Föld idősebb unokatesója
A Kepler-452b bolygó a napjától való távolsága alapján hasonlít a Földhöz, de annál jóval idősebb, 6 milliárd éves. Az elnevezés onnan ered, hogy az ottani naprendszer a Kepler-452 nevet kapta korábban.
A szakemberek úgy becsülik: kőzetbolygóról van szó, és hőmérséklete kellően alacsony ahhoz, hogy folyékony víz lehessen a felszínén, ezáltal pedig akár alkalmasak lehetnek a körülmények az élet kialakulásához. Utóbbival kapcsolatban azonban egyelőre nem tudni biztosat. Valószínűsítik, hogy vulkánok is lehetnek a felszínén, sőt, akár fotoszintetizáló növények is, mivel a Földre érkező napsütéshez hasonló fényviszonyok vannak ott.
Fantáziakép a most felfedezett exobolygóról. A képen már közetbolygóként ábrázolják, és azt is mutatják, mennyivel fényesebb az a csillag a Naphoz képest
NASA
A most felfedezett bolygó tíz százalékkal több energiát kap a napjától, mint a Föld, és 385 nap alatt kerüli meg a csillagát. A Földhöz képest körülbelül 60 százalékkal nagyobb, és kétszer súlyosabb.
A Kepler-452b-t Föld 2.0-ként, valamint a Föld nagyobb és idősebb unokatestvéreként is emlegetik. A Földtől való távolsága azonban óriási, 1400 fényévnyi, vagyis a tudomány jelenlegi állása alapján esélytelen odautazni.
Három naprendszer élhető zónájának összehasonlítása: jól látható, hogy a Kepler-452b nagyjából ott kering, ahol a Föld is
NASA
2009 óta a Kepler űrtávcső 11 olyan bolygót talált, melyek legfeljebb kétszer akkorák, mint a Föld, és a lakhatósági zónában vannak, ahol megmarad a víz, valamint viszonylag ideálisak a hőmérsékleti viszonyok. Különböző okok miatt azonban kisebb az esélye annak, hogy azokon élet alakult ki, mint a most felfedezett bolygón.
A Kepler's Dozen: Small Habitable Zone Planets - Kepler-452b makes a dozen!
http://t.co/VDpqYFAvsE pic.twitter.com/N04KQv1Hdw
— NASA Kepler (@NASAKepler) 2015. július 23.Így találták meg
A Kepler nevű távcső úgy szúrja ki a Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygókat, hogy figyelik az adott csillagot, és ha azt tapasztalják, hogy elhalványul a fénye, akkor bizonyítani tudják, hogy egy bolygó haladt el közte és a távcső között.
A következő videón megnézheti, hogyan mérték ezt az "új Föld" esetében:
A Kelper eddig 1030 olyan égitestet fedezett fel, mely bizonyítottan exobolygónak tekinthető. A NASA honlapja szerint rohamosan nő a felfedezett, de hivatalosan még "el nem ismert" exobolygók száma, január óta 521 bolygóaspiráns került be a Kepler bolygókatalógusába.
Most akkor van-e ott élet, és mikor mehetünk oda?
A NASA szakembereitől megkérdezték, az eddigi adatok alapján van-e bármi bizonyíték arra, hogy esetleg valamilyen élet van a Kepler-452b-n – a válasz nem volt. A Kepler űrtávcső ráadásul nem is lenne alkalmas a bolygó alaposan vizsgálatára.
Nehéz válaszolni arra a kérdésre is, hogy az emberiség vajon mikor lesz képes közelebbről megvizsgálni a „Föld 2.0-t”. Amint a technológiánk képes lesz erre – mondták a szakemberek. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy valamilyen formában megvalósuljon legalább a fénysebességhez közeli tempójú űrutazás. Vagyis az biztos, hogy valamikor a következő generációk tagjai lehetnek képesek eljutni a Kepler-452b-re, ha akarnak, a most élő emberek biztosan nem.
A Naprendszeren kívülre indított leggyorsabb űrszonda a Voyager–1 volt, amely másodpercenként 17 kilométert tett meg. A hvg.hu számításai szerint a Voyager–1-gyel 24,7 millió év alatt érhetnénk az új Földhöz.
