A Földtől 1500 fényévnyire lévő, KIC 8462852 jelű csillag bizarr fényességváltozásainak okait egyelőre csak találgatni tudják a csillagászok. A legvalószínűbb természetes magyarázat szerint a szokatlan ritmusú és mértékű elhalványodásokat üstökösökből kihulló, hatalmas mennyiségű por okozza. Néhány napja azonban felmerült egy sokkal izgalmasabb, ám még kevésbé valószínű magyarázat, amely egy idegen civilizáció csillag körüli „megaszerkezeteinek” tulajdonítja a példátlan fénygörbéket.

A jelenség mindenesetre van annyira érdekes, hogy – a Space.com beszámolója szerint – a Földön kívüli intelligenciák után kutató SETI-programban (Search for Extraterrestrial Intelligence) is megfigyelések kezdődtek. A kaliforniai Allen Telescope Array (ATA) nevű rádiótávcső-hálózattal megkezdték a KIC 8462852 vizsgálatát, hogy egy esetleges Földön kívüli civilizáció rádiójeleit fogják.

Az Európai Űrügynökség PLATO űrtávcsöves programjában néhány év alatt körülbelül a teljes égbolt felét lefényképezi majd, fényes csillagok körüli, Föld méretű bolygókat keresve.

ESA

Az MTA hírében kiemelik: ha nem találnak semmit – ahogyan más csillagoknál sem az elmúlt több mint fél évszázadban –, akkor sem kell feladni a reményt. Éppen a KIC 8462852 furcsa fényességváltozásait rögzítő Kepler-űrtávcső megfigyelései alapján gondolják azt a csillagászok, hogy galaxisunkban, a Tejútrendszerben több milliárd Földhöz hasonló bolygó létezhet. Vannak olyan feltételezések, melyek szerint nem az a kérdés, hogy van-e idegen életforma, csak az, hogy mikor találjuk meg.

A Földön kívüli élet keresésének témája egyébként is mindig izgalmas kérdés, nem csak a laikusok, hanem a tudósok számára is. Rendre tartanak konferenciákat is a témában, az pedig véletlen egybeesés, hogy az MTA székházába szervezett „Missions to Habitable Worlds‟ (Lakható bolygók nyomában) című eseményt éppen most, a KIC 8462852-kutatás lázában rendezik meg, október 28-29. között.

Az előadások az asztrobiológia különböző témaköreit tekintik át, amelynek keretében a Földön kívüli élet lehetőségét természettudományos módszerekkel vizsgálják. A témakör interdiszciplináris jellege miatt az űrtevékenység, a csillagászat, a földtudomány, a kémia és a biológia témakörök európai kutatói egyaránt megjelennek. Október 28-án a Naprendszer és az exobolygók vizsgálatát célzó programok kerülnek fókuszba, elsősorban az ExoMars, JUICE, CHEOPS és PLATO küldetések révén. Október 29-én délelőtt a „lakható égitestek" fogalmát járják körbe a különböző diszciplínák szerint, délután pedig a kapcsolódó űrjogi kérdésekről, illetve más égitestek földi mikrobákkal történő beszennyezésének lehetőségéről hangzanak el előadások. A napot vitafórum zárja egy kapcsolódó európai szintű intézmény létrehozásáról.