A nagy technológiai vállalatok már nem csak azt szeretnék, ha az ő termékeikre költenénk el pénzünket, hanem azt is, ha bárhol is vásárolunk, az ő rendszerükön keresztül tennénk. Apple Pay, Android Pay, Samsung Pay – itt a Minden Pay-korszak.
Még be sem igazán indult a “hagyományos” okostelefonos fizetés, de a szerencsésebb országokban már egy következő, még kényelmesebb módját használják a digitális fizetésnek: elég csak az okosórát odatartani a terminálhoz. És ez jó eséllyel még csak a kezdet, legalábbis ha összekombináljuk a fontos szereplők terveit. Miközben a tech vállalatok azt szeretnék, hogy egyre több eszközünk okos legyen, a fizetési piac egyik domináns szereplőjeként a MasterCard azt szeretné, hogy a jövőben minden internetképes készülék egyben fizetőeszköz is legyen. A két tervet egymás mellé helyezve nem nehéz megjósolni, mi vár ránk – illetve már nem is csak vár, hiszen tőlünk nyugatabbra már használják is az IT óriások megoldásait.
Apple Pay
A nagyok közül elsőként az Apple jelentette be saját fizetési megoldását. A bő egy éve működő rendszer jelenleg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, valamint néhány napja Kanadában és Ausztráliában érhető el. Az ottani felhasználók iPhone 6 vagy újabb telefonjukkal, illetve akár Apple Watch órájukkal is fizethetnek, elég csak odatartani a készüléket a terminálhoz. A fizetés közbeni azonosítás egy kvázi PIN kóddal, vagy ami még biztonságosabb, az azt kiváltó ujjlenyomattal is történhet. A háttérben zajló azonosítást a MasterCard digitális engedélyezési szolgáltatása (MDES) végzi – érdekesség, hogy ugyanez igaz a Google és a Samsung platformjára is.
Samsung Pay
Talán nem meglepő, hogy ami az Apple-nek van, azt nem sokkal később a Samsung is kínálja – legyünk őszinték, időnként ez fordítva sem meglepő –, így van ez a digitális pénztárcával is. A dél-koreai vállalat nem házon belül fejlesztett, helyette 2015 februárjában felvásárolták a mobilfizetési rendszert fejlesztő LoopPayt, szeptembertől pedig már el is indult a Samsung Pay.
Az Galaxy S széria 6-os és a Note sorozat 5-ös telefonjaival használható szolgáltatás érdekessége, hogy az Apple megoldásával ellentétben nem csak NFC-képes (PayPass-képes) termináloknál használható, hanem a hagyományos, kártyalehúzos helyeken is. A Samsung rendszere ugyanis az NFC mellett az MST (Magnetic Secure Transmission, mágneses biztonsági átvitel) technológiát is támogatja. Az utóbbi modul képes emulálni a mágnescsíkos bankkártya jelét, és ezt küldi át a terminálnak, ami aztán úgy érzékeli, hogy lehúzták rajta a kártyát.
Az egyérintéses (vagy érintésmentes) fizetésre alkalmas terminálok egyre csak terjednek – Magyarországon nagyjából minden második készülék ilyen –, néhány éven belül jó eséllyel mindenhol ilyen lesz, addig is a Samsung Pay mágnescsík-emuláló megoldása valós előnyt jelenthet az Apple-féle rendszerrel szemben. Legalábbis az USA-ban, a rendszer ugyanis egyelőre csak ott működik.
Android Pay
A nagyok közül legutóbb a Google szállt be a versenybe – igaz, néhány éve bizonyos értelemben a legelsők is voltak. A 2011-ben elindított Google Wallet azonban nagyon megelőzte a korát, így akkori formájában mobilos pénztárcaként tulajdonképpen elbukott. Az idén májusban bejelentett Android Pay azonban már jókor jött: mivel most éppen mindenki ilyen szolgáltatásokat vezet be, a Google-nek milliárdnál is több androidos telefon felett van némi hatalma, szinte garantált az Android Pay sikere.
A Google-féle megoldás szinte mindenben az Apple Pay-hez hasonlít: mágnescsík-támogatás nélküli, NFC-alapú, (androidos) okosórákon is használható és támogatja az ujjlenyomatos azonosítást, konkurense azonban mégsem annak lesz. Az ugyanis már a fizetés előtt lejátszott kör, hogy valaki milyen telefonnal rendelkezik (androidos vagy iPhone), és nem túl valószínű, hogy a közeljövőben bárki is a fizetési platform alapján válasszon mobilt. Így aztán, ha iPhone-ja van, akkor biztosan az Apple Payt fogja használni, ha viszont androidos készüléke van, akkor jön a kérdés: az Android Payt válassza, vagy a telefont gyártó cég által kínált Gyártói Payt?
Ez utóbbi kérdés ráadásul nem csak a Samsung mobiljait tulajdonlóknál fog felbukkanni, hamarosan ugyanis mobilfizetési megoldást indít a harmadik legnagyobb okostelefon-gyártó Huawei, vagy például az LG is.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
