Minden tagállam saját maga szabályozhatja, mennyi éves kortól engedi az internetes szolgáltatások használatát.
Nem szavazta meg az Európai Parlament azt a javaslatot, ami közös, EU-s szabályozásként 16 évben állapította volna meg az internetes adatkezelés korhatárát. A javaslat szerint a 16 évnél fiatalabbak adatait csak akkor tárolhatták volna a szolgáltatók, ha ebbe a fiatalok szülei beleegyeztek volna.
A javaslat ellehetetlenítette volna szinte minden internetes szolgáltatás használatát, a közösségi oldalak, az online játékok, de még az e-mail szolgáltatások is regisztrációhoz kötöttek, sőt a tanuláshoz használható portálok zöme is.
A BBC beszámolója szerint a javaslat elvetése nem jelenti azt, hogy a tagállamok ne hozhatnának akár ugyanilyen szabályt – csupán arról van szó, hogy EU-szinten nem szabályozzák tovább a korlátozást, ami jelenleg (egyébként betarthatatlanul) 13 évben határozza meg ezt a korhatárt.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Többek között Dés László, Presser Gábor, Spiró György is felszólalt a terroristákat éltető északír raptrió koncertje ellen.
El lehet-e ítélni valakit egy fiatal lány haláláért, ha az illető a tett időpontjában egy másik kontinensen ült a számítógépe előtt?
