Egyáltalán nem mindegy, hogy 0,5 vagy 5 milliméteres egy vízcsepp egy felhőben. Előbbi ugyanis kicsinek, utóbbi pedig nagynak számít már, és ezek a különbségek sok mindent elárulnak egy olyan felhőről, amely még csak alakulni kezd. Színekkel ezt jelzi az alábbi kép is – a kék szín utal a legkisebb cseppekre, a sárga a nagyobbakra, ez esetben 4 milliméteresekre.

NASA Goddard / YouTube

Ilyen felvételeket készít a NASA GPM-rendszere, hogy sokkal pontosabb időjárás-előrejelzéseket lehessen készíteni. Ehhez ilyen eszközöket küldtek az űrbe, amelyeknek csak az a dolguk, hogy fotózzák a felhők vízcseppjeit, adott esetben akár 3D-ben is modellezzék őket.

NASA

Ez a munka azért fontos, mert nem csak a vízcseppek mérete, de azok felhőn belüli elhelyezkedése sem mindegy. Ha például az első fotón látott összetétel látható, amely elég vegyes képet mutat, akkor óriási vihar várható. Ha viszont mondjuk nagyobb cseppek vannak és csak a felhők szélén, akkor pedig jégesőre van kilátás.

Nem csak az ilyen előrejelzések miatt tesztelik a rendszert, hanem azért is, hogy a felhők kialakulását tanulmányozzák, az adatokból pedig szintén segítség a meteorológiát.

Sőt, vannak ennél még részletesebb adatokat közlő technológiák. Ilyen például egy olyan kamera, amelyet a repülők oldalára szerelnek, hogy közvetlen közelről figyeljék a cseppeket.