A szó szoros értelmében az életből lopta a tárolási ötletet a Microsoft, és tízmillió, (laboratóriumban előállított) DNS szálat vásárolt a San Franciscó-i Twist Bioscience nevű startuptól, hogy vizsgálhassa, miként használhatja a genetikai anyagot tárolásra.
A DNS-ben a TG és AC bázispárokat feleltetik meg az egyeseknek és a nulláknak, és ennek a genetikai kódolásnak számos előnye van a hagyományos tárolási megoldásokkal szemben. Az így őrzött adatok több ezer évig megmaradnak, a DNS nem olyan sérülékeny, mint egy CD vagy DVD, emellett rendkívül nagy az adatsűrűség: 1 grammnyi DNS-ben egymilliárd GB-nyi adat tárolható.
A Microsoft már tavaly ősszel egy izgalmas és ígéretes kísérletbe kezdett, 100 százalékos pontossággal sikerült adatokat kódolni DNS-be, és onnan ki is tudták olvasni az információt, bár azt már akkor nyilvánvalóvá tették, ezek egyelőre még csak kísérletek, és messze vagyunk még attól, hogy hétköznapi tárolóeszköz legyen a DNS-ből. Ettől függetlenül a szintetikus DNS-t előállító Twist Bioscience sajtóközleményében kifejtette, hogy e technológia tárolási költsége folyamatosan csökken.
Mindenesetre a jövőállóság miatt nem kell ebben az esetben aggódni, amíg DNS-alapú élet lesz a Földön, addig csak lesz olyan módszer, amellyel vissza lehet majd nyerni az így tárolt adatokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
