A nyári hónapokban több millió madár vándorol az Északi-sarkvidék területeire, guanóval borítva be a térséget. Eddig azonban még soha nem hozták kapcsolatba a szakemberek az ürüléket a hőmérsékleti változásokkal.

Két éve Kanada északi-sarkvidéki körzeteibe utazva a kutatók levegőmintákat gyűjtöttek. Ezek elemzésekor azt találták, hogy az év bizonyos időszakaiban - amikor fagypont fölötti a hőmérséklet - jelentősen megnő a légkör ammóniaszintje.

Kezdetben arra gyanakodtak, hogy ez a tengerből ered, de vizsgálatokkal kiderítették, hogy nem erről van szó. Kézenfekvő okozóként a madarakra, a hatalmas számú vándormadárra gondoltak - írták a Nature Communications tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Számításokat végezve adataikat számítógépes modellekbe táplálták, amelyek az Északi-sarkvidék környezetét szimulálták a több ezer tonna ammónia-kibocsátással illetve anélkül. Felfigyeltek arra, hogy amikor a baktériumok lebontják a guanót, ammónia szabadul fel, ami magyarázatot ad a légköri méréseikben megfigyelt ammóniaszint-emelkedésre.

Arra is felfigyeltek, hogy amikor az ammónia az óceán vízpermetéből származó kénsavval és vízmolekulákkal keveredik, a légkörbe felszálló részecskék hozzájárulnak a felhők kialakulásához. Ezek az alacsonyan fekvő felhők, visszaverik a Nap hőjét a világűrbe, ezért a térség levegője hűvösebb lesz.

A szakemberek nem érvelnek azzal, hogy még több vándormadarat kellene csalogatni a térségbe, lelassítandó az Északi-sarkvidék jegének olvadását. Úgy vélik, tanulmányuk rávilágított arra, hogy milyen összetett a globális ökoszisztéma, és milyen sok tényező járul hozzá állapotához - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.