szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Pluto szív alakú, központi síkságának jeges felszíne alatt földalatti óceán rejtőzhet, amely annyi vizet tartalmazhat, mint a Föld összes tengere és óceánja. A Nature című tudományos lapban megjelent kutatások eredményei szerint ezzel a felfedezéssel a Pluto is felkerülhet a Föld mellett a Naprendszer földalatti óceánokat is tartalmazó világainak egyre növekvő listájára, néhány ilyen óceán pedig akár életnek is otthont adhat.

A Pluto valószínűleg jeges-latyakos óceánja 150-200 kilométerre a törpebolygón lévő, teljesen kráter nélküli jégfelszín, a Szputnyik-síkság (Sputnik Planum) jeges felszíne alatt található, mélysége 100 kilométer - mondta el Francis Nimmo, a Santa Cruz-i székhelyű Kaliforniai Egyetem tudósa.

Richard Binzel, a Massachusettsi Műszaki Egyetem bolygókutatója szerint mivel az óceánban olyan sok a jég, nem valószínű ott az élet. De hozzátette: óvatos, és "soha nem használja azt a szót, hogy lehetetlen". A folyékony vizet az élet egyik elengedhetetlen feltételének tartják a kutatók. A felfedezést azon felvételek és adatok elemzésekor tették a szakértők, amelyeket a NASA New Horizons nevű műholdja készített a Plutóról és holdjáról, a Charonról 2015 júliusában.

A Pluto felszínén megfigyelt egyik legmarkánsabb struktúra a Szputnyik-síkság, amely világos színe és formája miatt a New Horizons képein a "Pluto szíveként" vált ismertté. A kutatók szerint a síkság egy becsapódás után keletkezett medence, amely a Naprendszer korai szakaszában, több mint négymilliárd éve jöhetett létre. Akkor csapódhatott be egy nagyobb égitest és hagyta hátra az ezer kilométer hosszú krátert, amely később a kisbolygó geológiai aktivitása hatására egy 1300 kilométer hosszú és 900 kilométer széles ovális formává alakult.

A jeges óceán léte lehet az egyetlen magyarázat arra a jelenségre, hogy a "Pluto szíve" mindig a Charonnal ellentétes oldalon található. Annak valószínűsége, hogy ez a véletlennek köszönhető, öt százalék alatt van - véli Binzel.

A Charon és a Pluto egymás körül keringenek, miközben kölcsönösen hat rájuk a centrifugális és a vonzóerő. A jeges óceán a holddal ellentétes oldalon egyfajta ellensúlyként hat.

A New Horizons űrszonda 2016. január 19-én startolt a New Frontiers program első küldetéseként, és azért repült el a Pluto mellett, hogy adatokat gyűjtsön a törpebolygóról és holdjairól. A hét tudományos műszere által gyűjtött adatokat 2015 szeptembere óta folyamatosan továbbította a Földre. Októberig több mint 50 gigabitnyi adatot juttatott el a John Hopkins Egyetemen lévő laboratóriumba.

Az űrszonda a törpebolygó és holdjai összetételéről gyűjtött információt, nagyfelbontású felvételeket készített róluk, vizsgálta a napszelet és a mágneses mezőket, tanulmányozta a Pluto légkörét és pormintákat vett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!