Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A szobanövények az otthon szerves részét képezik, azonban nagyon nem mindegy, milyen fajtákat telepítünk a lakáson belülre. A NASA szakemberei szűk három évtizeddel ezelőtt készítette el azt a kutatást, ami azt vizsgálta, mely növények képesek a legjobban megtisztítani az otthonunk levegőjét – számolt be róla a Boredpanda.
A Clean Air Study projekttel azt akarták kideríteni, mely növények lehetnek a legalkalmasabbak az űrhajók levegőjének tisztítására. A kutatócsoportot vezető neves tudós, Dr. B. C. Wolverton szerint a tanulmányban szereplő növények nemcsak a szén-dioxid megkötésére és az oxigén termelésére képesek, de többek között a benzolt, a formaldehidet, az ammóniát és a triklóretilént is ki tudják szűrni. A tanulmány szerint 15-18 darab cserepes növény 167 négyzetméteres lakóterületre elegendő.
A kutatás alapján az alábbi növényeket ajánlják a lakásokba, 15-20 centiméteres cserepekbe ültetve:
- Borostyán (Hedera helix)
- Zöldike (Chlorophytum comosum)
- Törpe datolyapálma (Phoenix roebelenii)
- Boston páfrány (Nephrolepis exaltata)
- Kimberly királynő páfránya (Nephrolepis obliterata)
- Rákvirág (Aglaonema modestum)
- Bambusz- vagy gyompálma (Chamaedorea sefritzii)
- Csüngőágú vagy kislevelű fikusz (Ficus benjamina)
- Aranyos szobafutóka (Epipremnum aureum)
- Nagy flamingóvirág (Anthurium andraeanum)
- Liliomgyep (Liriope spicata)
- Botpálma (Rhapis excelsa)
- Gerbera (Gerbera jamesonii)
- Illatos sárkányfa (Dracaena fragrans)
- Anyósnyelv (Sansevieria trifasciata)
- Tarka sárkányfa (Dracaena marginata)
- Vitorlavirág (Spathiphyllum 'Mauna Loa')
- Krizantém (Chrysantheium morifolium)
A NASA kutatói szerint ugyanakkor nemcsak a növények, de a levegővel érintkező talaj felszíne is fontos szerepet játszik a levegő tisztításában, az azokban lévő mikroorganizmusok ugyanis részt vesznek a szűrési folyamatban.
Bár a kutatásra a publikálás óta számos helyen hivatkoznak, a növények hatását más tanulmányok cáfolják. Az Associated Landscape Contractors of America nevű szervezet az 1990-es évek elején amerikai irodaházakba telepített növényekkel igyekezett kideríteni az igazságot. A Building Ecology 2010-es cikke szerint a hónapokon át tartó kísérlet azt mutatta, nem történt jelentős változás a levegő minőségében a szobanövények hatására. Hasonló tesztet végeztek 2000-ben Ausztráliában is, ami szerint 5-10 növény jelenléte esetén nincs, 20 növény esetén pedig mindössze 11 százalékos volt (ellentétben a NASA korábbi kutatási eredményével, ami 90 százalékos javulást mutatott). Tegyük hozzá: a semminél azért még ez is több.
