A szobanövények az otthon szerves részét képezik, azonban nagyon nem mindegy, milyen fajtákat telepítünk a lakáson belülre. A NASA szakemberei szűk három évtizeddel ezelőtt készítette el azt a kutatást, ami azt vizsgálta, mely növények képesek a legjobban megtisztítani az otthonunk levegőjét – számolt be róla a Boredpanda.

A Clean Air Study projekttel azt akarták kideríteni, mely növények lehetnek a legalkalmasabbak az űrhajók levegőjének tisztítására. A kutatócsoportot vezető neves tudós, Dr. B. C. Wolverton szerint a tanulmányban szereplő növények nemcsak a szén-dioxid megkötésére és az oxigén termelésére képesek, de többek között a benzolt, a formaldehidet, az ammóniát és a triklóretilént is ki tudják szűrni. A tanulmány szerint 15-18 darab cserepes növény 167 négyzetméteres lakóterületre elegendő.

A kutatás alapján az alábbi növényeket ajánlják a lakásokba, 15-20 centiméteres cserepekbe ültetve:

1. Borostyán (Hedera helix)
2. Zöldike (Chlorophytum comosum)
3. Törpe datolyapálma (Phoenix roebelenii)
4. Boston páfrány (Nephrolepis exaltata)
5. Kimberly királynő páfránya (Nephrolepis obliterata)
6. Rákvirág (Aglaonema modestum)
7. Bambusz- vagy gyompálma (Chamaedorea sefritzii)
8. Csüngőágú vagy kislevelű fikusz (Ficus benjamina)
9. Aranyos szobafutóka (Epipremnum aureum)
10. Nagy flamingóvirág (Anthurium andraeanum)
11. Liliomgyep (Liriope spicata)
12. Botpálma (Rhapis excelsa)
13. Gerbera (Gerbera jamesonii)
14. Illatos sárkányfa (Dracaena fragrans)
15. Anyósnyelv (Sansevieria trifasciata)
16. Tarka sárkányfa (Dracaena marginata)
17. Vitorlavirág (Spathiphyllum 'Mauna Loa')
18. Krizantém (Chrysantheium morifolium)

A NASA kutatói szerint ugyanakkor nemcsak a növények, de a levegővel érintkező talaj felszíne is fontos szerepet játszik a levegő tisztításában, az azokban lévő mikroorganizmusok ugyanis részt vesznek a szűrési folyamatban.

Bár a kutatásra a publikálás óta számos helyen hivatkoznak, a növények hatását más tanulmányok cáfolják. Az Associated Landscape Contractors of America nevű szervezet az 1990-es évek elején amerikai irodaházakba telepített növényekkel igyekezett kideríteni az igazságot. A Building Ecology 2010-es cikke szerint a hónapokon át tartó kísérlet azt mutatta, nem történt jelentős változás a levegő minőségében a szobanövények hatására. Hasonló tesztet végeztek 2000-ben Ausztráliában is, ami szerint 5-10 növény jelenléte esetén nincs, 20 növény esetén pedig mindössze 11 százalékos volt (ellentétben a NASA korábbi kutatási eredményével, ami 90 százalékos javulást mutatott). Tegyük hozzá: a semminél azért még ez is több.