A négyéves futamidejű projekt elsődleges célja olyan új, ismeretlen vagy kevéssé ismert természetű asztrofizikai jelenségek felfedezése és kutatása, amelyek a Földön megszokottól nagyon eltérő körülmények között keletkeznek – közölte az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK). Ilyenek lehetnek például a nagy energiájú csillagrobbanások (szupernóvák), a gammakitörések, az összeolvadó neutroncsillagok vagy fekete lyukak és más, hasonlóan extrém folyamatok. Mindezek vizsgálatára a konzorcium külön erre a célra dedikált, új, automata üzemű robottávcső-rendszert fejleszt ki és helyez üzembe magyarországi csillagvizsgálókban.

A Piszkéstetői Obszervatórium jelenlegi, 60 cm-es Schmidt-távcsöve

MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriuma

Az MTA-nál úgy látják, napjainkban a megfigyelő-felfedező csillagászati és asztrofizikai kutatásokban kisebbfajta forradalom zajlik: jelentős mennyiségben növekszik az új, korábban ismeretlen jelenségek és folyamatok felfedezési üteme. Ezek általában rövid időskálán lejátszódó, átmenetileg megfigyelhető, azaz „tranziens” jelenségek. Egy részük nagy sajtóvisszhangot vált ki, például a gravitációs hullámok vagy nemrégiben a gyors rádiókitörések felfedezése. Az ilyen jelenségek fizikájának alaposabb feltárása a nemzetközi asztrofizikus közösség egyik legfontosabb tevékenysége. Ebbe kapcsolódik be az MTA CSFK és az SZTE csillagász-asztrofizikus kutatóiból álló csapata.

Egy 2,7 milliárd fényév távolságból látszó szupernóva-robbanás az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumának 60/90 cm-es Schmidt-távcsövével fényképezve

MTA CSFK

A projekt legfontosabb eredménye egy új, számítógép-vezérelt csillagászati mérőrendszer kifejlesztése lesz. Ennek során a szakemberek két, egyenként 80 cm tükörátmérőjű csillagászati távcsövet telepítenek az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumába, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumába. A két távcsövet folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerával, valamint speciális csillagászati színszűrőkkel szerelik fel, majd interneten keresztül összekapcsolva képessé teszik őket az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűjtésre. Ezzel nemcsak hazánkban, hanem regionális szinten is egyedülálló csillagászati mérőrendszer válik elérhetővé a kutatók számára. A mérőrendszer teljes egészében a tervek szerint 2018 végére készül el.

A nemzetközi szintű felfedező kutatások mellett a projekt fontos célja a modern informatikai technológiák és a velük összefüggő kutatási eredmények beépítése a magyar egyetemeken folyó természettudományi-műszaki képzésbe. A távcsövek egyben a magyarországi megfigyelő csillagászat műszerparkjának megújítását is szolgálják.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.