A blockchain egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tart nyilván, a hamisítást és módosítást kizáró módon – írja a Wikipédia arról a technológiáról, melyről az IBM bő egy éve kiadott előrejelzésében az szerepelt, 2017-ben robbanni fog. A Bitcoin nevű virtuális pénz által hozott újítás amolyan “nyilvános főkönyv”, ami minden tranzakciót nyilvántart. A Kaspersky Lab által szervezett Kaspersky Next konferencián tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői abban állapodtak meg: a blockchain egyszerűen elmagyarázva olyan, mintha mindenki máshoz hasonlóan lenne otthon egy könyvünk, amibe beleírhatunk, de ha ezt megtesszük, az mindenki otthoni könyvében megjelenik, és kitörölhetetlenül ott is marad. Az ezt biztosító informatikai rendszer/módszer neve a blockchain.

Még mindig nem érti, hogy miről van szó? Pedig a sajtóhírek hatására gondolkodott már kriptopénz vásárlásán, netán vett is már?

És meg merte venni úgy, hogy nem érti a mögötte lévő technológiát? Nos, ez nem feltétlenül baj. Jó, ha a Bitcoinba fektetők 30 százaléka van tisztában a kriptovaluta mögött lévő blockchain működésével. A többi 70 százalékot leginkább csak az hajtja bele a Bitcoin vásárlásába, hogy aki eddig vásárolt, azok közül sokan óriási profitot tudtak vele csinálni – mondta Derin Cag, a technológiaalapú befektetési megoldásokkal is foglalkozó Richtopia nevű szakoldal alapítója.

AFP / Roslan Rahman

A kerekasztal-beszélgetés másik résztvevője, a mezőgazdasági szereplőket kriptovaluta-alapú és mobiltechnológiai újításokkal segítő AgriLedger alapítója, Genevieve Leveille hozzátette: egy nagyon fiatal technológiáról van szó, melynek ismerete folyamatosan terjed, és a korábbi példák alapján hamarosan komoly változásokat is hozhat világszerte. Leveille szerint érdemes belegondolni abba, hogy nem is olyan régen még az internet mibenlétével is csak néhányan voltak tisztában, ma már mindent behálózott és megváltoztatott. Hozzátesszük: azzal együtt, hogy finoman szólva ma sincs mindenki tisztában az internet pontos működési elvével. (Ennek köszönhetik sikerüket például a kamuhíroldalak és a netes csalók is.)

Genevieve Leveille úgy látja, az egy dolog, hogy a kriptovalutába fektető emberek több mint 70 százaléka nem érti, mi is az a blockchain, az talán nagyobb gond, hogy a törvényhozók legalább ekkora hányadának szintén nincs róla fogalma. De szabályozni azért próbálják a blockchaint, amelynek fejlődését nem csak a hackelés veszélye fenyegeti, hanem – értett egyet Derin Cag – az elhibázott kormányzati szabályozás is.

Lenullázhatná a bürokráciát

Pedig lehetőség van benne bőven. A Kaspersky Lab szakértője, Anton Shingarev szerint, ha a szabályozó hatóságok nem állnak ellen, a Bitcoin és több más kriptopénzes technológiai hátterét is biztosító blockchain technológia alaposan átírhatja a ma igencsak túlbürokratizált folyamatokat is. Shingarev egy példát is hozott: gondoljunk csak bele, milyen bonyolult folyamat most a lakásvásárlás. Egy blockchain alapú megoldás alaposan leegyszerűsíthetné: például egy olyan okos szerződéssel, amely érzékelné, amikor a pénz jóváíródik a mi számlánkról az eladó számlájára, és az elektronikus szerződés ebben a pillanatban automatikusan és visszavonhatatlanul hatályba lépne – anélkül, hogy bankot, ügyvédet, tanúkat és az igencsak költséges közjegyzőt bevontuk volna a folyamatba – mégis hasonló biztonsági szint mellett.

A háttérben intézik a gépek

Wcctech

Ez egyébként nem csak lakásvásárlásnál, hanem nagyjából bármilyen pénzügyi tranzakciónál probléma: ha nem is mindig észleljük, a háttérben több szereplő is kiveszi belőle a részét (pl. a két fél bankjai, kártyatársaságok). Genevieve Leveille saját területéről is hozott példát: mire a kiskereskedő zöldségestől eljut a pénz az adott termelőig, rengeteg köztes szereplőn kell keresztülmennie, egy blockchainen alapuló megoldással viszont ez akár közvetlenül is történhetne.

Könnyű belátni: az, hogy mindez mennyi spórolást jelentene akár az államoknak, akár azok polgárainak, nem csak előny, de éppen ugyanezen közvetítők költségeinek megspórolása miatt komoly hátrányt is jelent bizonyos érdekcsoportoknak. Megfelelő lobbierővel rendelkezve ezek szintén lassíthatják a blockchain terjedését, akár a szabályozói oldal fegyelemre intésével is.

Mi kell még ahhoz, hogy ez elterjedjen?

Bár az IBM jóslata jelentős mértékben beigazolódott – ennek egyik jeleként idén igencsak megszaporodtak a kriptopénzes hírek –, egyelőre sem a blockchain nem közismert, sem az erre alapuló lehetőségek, megoldások. Ahhoz hogy elterjedjenek, Genevieve Leveille szerint elsőként a biztonsági kihívásokra kell teljeskörűen megnyugtató válaszokat adni a technológiai iparágnak, csak második körben jön majd az egyszerű használhatóság. A biztonságnak olyan magas szintűnek kell lennie, hogy szinte feltétel nélkül megbízhassanak a blockchain alapú megoldásokban azok is, akik nem értik, és talán sosem fogják megérteni. A Leveille által hozott példa szerint az SSL titkosítást még a tudatosan internetezők elsöprő többsége sem érti, szinte csak az ezzel foglalkozó programozók. Azt viszont már sokan tudják, hogy ha a böngésző címsora zöld, és a “biztonságos kapcsolat” felirat is szerepel benne, akkor nem kell félniük attól, hogy valaki “lehallgatja” az internetbankkal folytatott kommunikációjukat. Ugyanilyen szintre kellene eljutnia a blockchain alapú technológiáknak is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.