A tárca közleménye szerint a famegmunkáláshoz szükséges eszközöket, köztük fejszéket is rejtő műhelyt III. Thotmesz és II. Amenhotep fáraók uralma idején használták, nagyjából 3500 évvel ezelőtt. "A műhelyben két fanyelű fejszét találtunk" – mondta Cornelius von Pilgrim, az óegyiptomi építészeti és régészeti örökséget kutató, kairói székhelyű svájci intézet igazgatója.

A német-svájci missziót vezető professzor azt is megjegyezte, hogy "az egyik fejsze különös jelentőséggel bír, mert ez az első ókori szír stílusú balta, amelyet Egyiptomban találtak", ez azt mutatja, hogy a két terület szoros kapcsolatban állt egymással az ókorban.

Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács vezetője ugyancsak csütörtökön jelentette be, hogy egyiptomi szakemberek egy homokkőből készült építészeti leletre bukkantak a dél-egyiptomi Kóm-Ombó temploma közelében. Az előzetes vizsgálatok alapján a feltárt homokkőlelet III. Philipposz Arrhidaiosz makedón király uralkodása idejéből származik, aki féltestvére, Nagy Sándor (III. Alexandrosz/i.e.356-323) makedón király halála után uralkodott Egyiptomban. Vaziri közleménye szerint a felfedezés azt sugallja, hogy Kóm-Ombó temploma régebbről származhat, mint azt eddig gondolták. A leleten III. Philipposz Arrhidaioszhoz és a krokodilisten Szobekhez szóló imák és őket magasztaló feliratok vannak.