A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Svájci, francia és német szakértők vizsgálták meg a 2008 októberében Szudánban, a Núbiai-sivatagban talált meteoritban lévő gyémántot, és megállapították, hogy nagy valószínűséggel egy protobolygón (a fejlődés korai szakaszában lévő bolygón, előbolygón) keletkezett legalább 4,55 milliárd évvel ezelőtt. A meteoritban lévő gyémántokban olyan apró kristályok vannak, amelyeknek a kialakulásához nagyon magas nyomásra van szükség – emelte ki Philippe Gillet, a Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője. "Kimutattuk, hogy ezek a nagy gyémántok nem alakulhattak ki valamilyen ütközés hatására, sokkal inkább egy bolygón belül történt növekedés során".
Gillet, a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem (EPFL) bolygókutatója elmondta, hogy számításaik szerint 200 ezer bar nyomásra lenne szükség egy ilyen gyémánt kialakulásához, ez alapján pedig a titokzatos bolygónak legalább akkorának kellett lennie, mint a Merkúr, vagy akár a Mars.
A kutatók régen megfogalmazták már azt az elméletet, miszerint korai szakaszában a Naprendszerben jóval több bolygó lehetett, mint most. Néhányuk alig volt több egy nagy tömegnyi olvadt magmánál. Az egyik ilyen "embrióbolygóról", Theiáról úgy hiszik, összeütközött a fiatal Földdel, ennek hatására kilökődött egy nagy tömegű törmelék, amelyből később kialakult a Hold. "Mi most azt állítjuk, hogy a kezünkben tartjuk az ilyen első generációs bolygók egy maradványát. Azokét a bolygókét, melyek ma már nincsenek meg, mivel megsemmisültek, vagy egy nagyobb bolygóvá álltak össze" – mondta Gillet.
Addi Bischoff, a németországi Münsteri Egyetem független meteoritszakértője szerint a tanulmányhoz használt módszerek megbízhatóak, a következtetés pedig meggyőző. A megállapított magas nyomásra utaló jeleket a továbbiakban a gyémántot körülvevő ásványokban keresnek.
