Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Az ausztrál részvétellel zajló kutatás a Bika csillagképben egy három csillagból álló, a Földtől 4200 fényévnyire lévő rendszer 1200 órányi megfigyelési adatait elemezte. Ugyan a kutatás rendkívül összetett volt, a kísérlet mögött egyszerű koncepció állt. 1589-ben Galileo Galilei két különböző súlyú ágyúgolyót dobott le a pisai ferde toronyból, hogy bizonyítsa, egyszerre fognak földet érni. Később Einstein erre a kísérletre "erős bizonyítékként" hivatkozott, majd az Apollo 15 űrhajósa, David Scott hasonló tesztet hajtott végre, amikor egy kalapácsot és egy tollat ejtett a Hold felszínére.
A Puerto Ricó-i Arecibo, az amerikai Green Bank és a hollandiai Dwingeloo Obszervatórium kutatói egy 2012-ben felfedezett, három csillagból álló rendszert kezdtek vizsgálni, hogy az elméletet az égitestek szintjén is alátámasszák. A rendszer közepén egy rendkívül sűrű neutroncsillag helyezkedik el, tömege a Nap 1,4-szerese. Egy fehér törpe van a vonzásában, tömege a Nap töredéke, csak 0,2-szerese. A különös pártól távolabb egy másik fehér törpe kering. "Ők hárman teszik ki az álomcsapatot, amelyen tesztelni lehet a relativitáselméletet" – mondta Adam Deller, a Swinburne Egyetem Asztrofizikai Kutatóközpontjának munkatársa, a projekt résztvevője.
A tudósok megvizsgálták a neutroncsillagból származó rádióhullámokat, hogy megtudják, a gravitációs tömeg azonos-e a tehetetlenségi tömeggel, ahogy Einstein elmélete állítja. (Olvasónk jelezte, hogy tényt Eötvös Lóránd, magyar fizikus ingájával a 20. század elején sok tizedes pontossággal igazolta.) "A csillagból lüktető rádióhullámok kozmikus óraként ketyegnek. Az óra igen kiszámíthatóan működik, és mindannyiszor, amikor a Föld mellett halad el, látunk egy kis jelet, a rádióhullám kibocsátásának jelét, amelyet értelmezhetünk úgy, mint az óra ütését" – magyarázta Deller.
A pulzáló csillag mozgását ekként követve megállapítható, hogy a csillag és kisebb sűrűségű társa ugyanúgy halad-e a harmadik, távoli társuk felé, ahogy az általános relativitás elmélete állítja. Nem találtak semmilyen különbséget.
A nemzetközi kutatócsoport 27 194-szor érzékelte a rádióhullám jelét a Föld különböző pontjairól, majd bonyolult számítógépes elemzéssel vizsgálták meg az adatokat. Az eredmény gigászi, kozmikus léptékben is alátámasztotta Einstein elméletét és Galileo kísérletét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
