Csaknem 1500 repülőgépet adtak el a nagy gyártók a héten a Farnborough International Airshow légi szalon kereskedelmi napjain, a legtöbb gépet a Boeing értékesítette.
Az Egyesült Királyságban zajló szakkiállításon a Boeing a cég közlése szerint 673 repülőgépet adott el 98 milliárd dollár listaáron számolt értékben. A legtöbb a 737 MAX-okból fogyott, 564 ilyen gép talált gazdára a kiállítás idején. A chicagói székhelyű társaság emellett eladott 52 darab 787 Dreamlinert, valamint 54 darab áruszállító gépet.
Az Airbus közlése szerint a szalon idején 431 gép eladását jelentették be, a legsikeresebb típus az A320neo család volt, ezekből 304 fogyott. Jelentős kereslet volt a Bombardier-től átvett A220 regionális gépre is, 60-at adtak el a korábban C Series-nek hívott repülőből. Az Airbus emellett 42 darab A330neo és 25 darab A350-es szélestörzsű gép vételéről is megállapodott.
Sikeresen zárta a szalont a brazil Embraer is, a regionális gépeket gyártó társaság összesen 300 E-Jetet adott el. Legnagyobb vevője a Republic Airways, amellyel a társaság 100 darab E-175-ös repülő eladásáról állapodott meg. A légicég az American Airlines, a United és a Delta Air Lines ügyfele, amelyek számára regionális járatokat teljesít.
A Flightglobal szaklap összesítése szerint a rendezvény ideje alatt 1464 repülőgép kelt el, kétszer annyi, mint a legutóbbi, 2016-os farnborough-i szalon idején. A megrendelések 35 százaléka véglegesített megrendelés, 51 százaléka szándéknyilatkozat, 13 százaléka pedig opció lehívására irányuló szándéknyilatkozat volt.
A Boeing a légiexpó előtt tette közzé előrejelzését, mely szerint a világ légitársaságainak a következő húsz évben 42 730 új repülőgépre lesz szükségük. A 39 oldalas prognózisban úgy számolnak, a következő két évtizedre általa jósolt új repülőgép-megrendelések értéke jelenlegi piaci árakon számolva 6300 milliárd dollár.
Az előrejelzés szerint a 2037-ig terjedő időtávlatra várt új megrendelések csaknem háromnegyede keskeny törzsű, vagyis egy belső folyosós utasszállító repülőgépekre szól majd. A Boeing várakozása szerint a légitársaságok az e kategóriába tartozó gépekre az előrejelzési időszak végéig 3480 milliárd dollárt, a széles törzsű, többfolyosós repülőgépekre 2480 milliárd dollárt költenek majd. A fennmaradó rész a regionális, illetve a teherszállító repülőgépek megrendelési értéke lesz.
A Boeing prognózisa szerint mindez azt jelenti, hogy 2037-ig a világ légitársaságai várhatóan 31 360 keskeny törzsű, 8070 széles törzsű, 2320 regionális és 980 teherszállító repülőgépet vásárolnak, az új megrendelések piaci értékének 43 százaléka ugyanakkor a széles törzsű utasszállító és teherszállító gépekre jut.
Az amerikai gyártó a légiközlekedés regionális növekedési adataiból arra következtet, hogy a következő húsz évben az új repülőgépek hozzávetőleg 40 százalékát ázsiai, további mintegy 40 százalékát európai és észak-amerikai légitársaságok vásárolják meg. Ez Ázsiában 16 930, Észak-Amerikában 8800, Európában 8490 új repülőgépet jelent. A fennmaradó 20 százalékon a Boeing várakozása szerint Oroszország, a Közel-Kelet, Latin-Amerika, Közép-Ázsia és Afrika légitársaságai osztoznak.
Az előrejelzés szerint a következő két évtizedben Kína válik a világ legnagyobb belső polgári légiközlekedési piacává, átvéve az első helyet az Egyesült Államoktól. Londoni elemzői várakozások szerint Kína addigra már a világ legnagyobb gazdaságait soroló ranglista élén is maga mögé utasítja az Egyesült Államokat.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden évben összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumairól (CEBR World Economic League Table, WELT). Az idei évre szóló elemzésükben a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint az Egyesült Államok és Kína 2030-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális sorrendjének első két helyén.
A CEBR előrejelzése szerint a következő másfél évtizedben az ázsiai gazdaságok általában is kimagasló teljesítményt nyújtanak. A ház londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz: Kína, India és Japán. A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
