Folyékony víz jelenlétére utaló bizonyítékokat találtak a kutatók a Marson.
hvg.hu
Nagyméretű, nagyjából 20 kilométer hosszú tóra bukkantak kutatók a vörös bolygó déli jégsapkája alatt, amelyben vélhetően folyékony állapotú víz található.
ESA
Korábbi kutatások alapján feltételezni lehetett, hogy időszakosan folyékonnyá váló vízfolyások akadhatnak a Marson, arra azonban, hogy állandóan folyékony állapotú víztömeg van a bolygón, most először találtak bizonyítékot.
A felfedezés a Mars Express szondán utazó MARSIS radarberendezésnek köszönhető, amely hullámai segítségével "belát" a bolygó felszíne alá.
(A képre kattintva nézheti meg a NASA leggyönyörűbb Mars-felvételeiből válogatott képgalériánkat)
nasa.gov
A MARSIS a Planum Australe vidékét pásztázta még 2012 és 2015 között; a műszer mérései alapján összeállított 29 radarkép alapján a tó másfél kilométerrel a jégpáncél alatt található, és nagyon hasonló lehet a Föld jégsapkái alatt lévő tavakhoz.
Mi az a MARSIS?
A "Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionospheric Sounding" elnevezésű eszköz az Európai Űrügynökség és a NASA közös Mars Express küldetése keretében, 2003 óta végez méréseket a bolygó körül keringve. Az űrszondára szerelt detektorrendszer két 20 és egy 7 méteres antennából áll; az általuk kibocsátott kisfrekvenciájú rádióhullámokkal vizsgálja a Mars felszín alatti rétegeit, elsősorban folyékony víz után kutatva.
A Magyar Csillagászati Egyesület korábbi ismertetője szerint a berendezés által kisugárzott radarjelek több kilométer mélységet is elérhetnek. A déli pólus közelében például a 3,7 km vastag jég alatt húzódó alapkőzetrétegről sikerült visszhangot detektálni, s így először nagy pontossággal meghatározni a bolygó déli poláris területén a jégtakaró vastagságát. Ali Safaeinili (Jet Propulsion Laboratory) szerint azonban ezzel a berendezés teljesítőképességének határát még nem érték el, az általa kibocsátott rádióhullámok akár 20 km vastag jégrétegen is képesek lennének áthatolni.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
