Az NMHH kampány központi üzenete, hogy bár elsőre úgy tűnik, hogy a gyerekek otthonosan mozognak a digitális eszközök és az újmédiás tartalmak világában, gyakran mégis bizonytalanul ítélik meg saját online cselekedeteik közösségi, etikai, akár jogi vonzatait. A kreatívok megmutatják, hogy még a fiatalok által szívesen használt emojik is lehetnek a szövegkörnyezettől, beszédhelyzettől függően bántó vagy jogsértő megnyilatkozások. A kampány ez utóbbi helyzeteket nevezi összefoglalóan parának. Nem a digitális közeg, nem az új kommunikációs forma hordozza a megfélemlítést, hanem az indulatos, bántó szándékú, vagy akár csak átgondolatlan online megszólalás – olvasható a hatóság közleményében.
Az NMHH fél éve átfogó kérdőíves, személyes interjún alapuló kutatást bonyolított le 2000 gyerekkel (7-16 évesekkel) és szüleikkel a médiahasználati szokásaikról, és azokról a szabályokról, amelyeket a családok alkalmaznak, hogy mederben tartsák a gyerekek médiajelenlétét.
A kutatás egy részében az interneten található sértő tartalmakról szerzett tapasztalatokról is érdeklődtek. Az eredmények szerint az online megfélemlítésnek (cyberbullying) leginkább kitett csoportnak a 15-16 éves lányok bizonyultak, 27 százalékuk arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben előfordult velük olyan eset, amely internetes megfélemlítésnek tekinthető.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A magyar gyerekeket az online gyűlöletbeszéd sem kerüli el. A kutatásban részt vevők 23 százaléka találkozott az megelőző egy évben olyan tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, amelyek származásuk, szexuális hovatartozásuk, vallásuk vagy fogyatékosságuk alapján diszkrimináltak társadalmi csoportokat. Az életkor emelkedésével párhuzamosan egyre magasabb az ilyen tartalmakkal szembesülők aránya.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar gyerekek milyen adatokat osztanak meg magukról online. A válaszok szerint a kutatásban megkérdezett legidősebb gyerekek (15-16 évesek) 35 százaléka legalább négy információt megad magáról a közösségi felületein. Jellemzően megadják a nevüket, korukat, iskolájuk nevét, általában az e-mail-címüket is, valamint képet is megosztanak magukról. Online jelenlétükben az elérhetőség és a megmutatkozás igénye gyakran felülírja a biztonsági megfontolásokat.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Az Internet Hotline friss kampányának – a Mito ügynökség által elkészített – kreatívjai mindhárom kiemelt problématerületre figyelmeztetnek: az internetes megfélemlítésre, az uszító tartalmakra és a személyes adatokkal való visszaélésekre is.
Tavaly egy spanyol mobilszolgáltató állt elő egy hasonlóan emlékezetes kampánnyal: zseniális reklám készült az online zaklatókról, a végén nagy pofára eséssel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
