Ultraforró Jupitereknek nevezik a csillagászok azokat a Naprendszeren kívüli bolygókat (exobolygókat), amelyek a Jupiterhez hasonlatosak és nagyon forró központi csillaguk és a hozzá való kis távolság miatt maguk is olyan forrók, mint egy csillag. Korábban rejtély volt a kutatók számára, pontosan milyen is lehet egy ilyen szuperforró gázóriás légköre. Ezúttal azonban sikerült a svájci kutatóknak a KELT-9b légkörében vas és titán jelenlétét kimutatni gázformában. Eredményeikről a Nature című tudományos folyóiratban számoltak be.
A felfedezés alapjául szimulációk szolgáltak, amelyeket a Kevin Heng vezette kutatócsoport nemrég az Astrophysical Journal című tudományos lapban mutatott be.
"A szimulációk eredménye szerint a KELT-9b légkörében lévő legtöbb molekula atomi formában van jelen" – közölte Heng. A szélsőségesen magas hőmérséklet hatására a részecskék összeütköznek, kémiai kötések szabadulnak fel, a molekulák egyes atomokra esnek szét, részben ionizálódnak is – tette hozzá Daniel Kitzmann, a Berni Egyetem tudósa.
A szimulációk alapján a berni kutatók megállapították, hogy az ultraforró gázbolygók légkörében atomi vas mutatható ki. A Genfi Egyetem kutatóinak pedig valóban sikerült a gőzzé vált vas kimutatása, ráadásul egy úgynevezett tranzit megfigyelése révén: a KELT-9b a Földről nézve elhaladt központi csillaga, a KELT-9 előtt. A tranzit során a csillag fénye a gázbolygó légkörén át látható, és speciális műszerek segítségével elemezhetővé válik. Ebből tudtak a csillagászok a légkör összetételére következtetni.
NASA/Denis Bajram
"Heng csapatának elméleti jóslatával már csak követnünk kellett a kincses térképet" – fogalmazott Jens Hoeijmakers, a tanulmány egyik szerzője. A vas mellett a titán jelenlétét is kimutatták a KELT-9b légkörében. "Ez a bolygó egy egyedülálló labor annak tanulmányozására, hogyan fejlődnek az intenzív csillagsugárzás mellett létező atmoszférák" – fejtette ki David Ehrenreich, a Genfi Egyetem munkatársa.
Eddig a szakértők abból indultak ki, hogy az exobolygók egy olyan környezetben, mint amilyenben a KELT-9b is van, teljesen elpárolognának. A most vizsgált gázóriás valószínűleg elég nagy tömegű ahhoz, hogy ellenálljon a teljes elpárolgásnak – véli Hoeijmakers. Az újonnan megszerzett ismeretek segítenek annak megismerésében is, milyen körülmények uralkodhatnak a távoli csillagrendszerekben lévő bolygókon.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
