Amióta megjelent a Windows 10, a Microsoft kegyetlenül nyomja, szeretné már maga mögött tudni a régebbi operációsrendszer-változatokat. A Windows 7 igen kemény diónak bizonyult, de hamarosan fordulhat a kocka.
Az immár több mint hároméves (hároméves és két hónapos) Windows 10 megjelenése új időszámítást hozott a Windowsok életébe: a Microsoft ezt a rendszert kiáltotta ki a végsőnek, s új változatok helyett inkább évi két nagy frissítéssel teszi egyre kezesebbé.
Ez jó stratégiának bizonyult, mivel egyre többen térnek át a Windows 10-re (büszkén is számolt be az idei IFA-n Roanne Sones, a Microsoft egyik alelnöke arról, hogy immár több mint 700 millió gépen fut ez az operációs rendszer), igaz, a világ vezető asztali operációs rendszere még mindig a Windows 7.
Hogy ez meddig lesz így, azt nehéz pontosan megjósolni, azonban ha megnézzük a két operációs rendszer elmúlt évi teljesítményét, már látható a jövő. A két rendszer ugyanis közelít egymáshoz, bár a teljesítményük messze nem egyenletes. Hol az egyik növeli a piaci részesedését, hol a másik, azonban a tendencia tagadhatatlan: hamarosan lehagyja a Windows 10 a Windows 7-et.
Van, aki úgy gondolja, hogy ez már az őszi frissítés (hivatalos nevén Windows 10 2018. októberi frissítés) után bekövetkezhet – az update néhány újdonságáról itt olvashatnak. Azt azért ne gondoljuk, hogy ezután egyik napról a másikra el fog tűnni a Windows 7, sokkal inkább egy „új Windows XP-vé” válhat, amelyik még legalább egy évtizedig köztünk lesz, annak ellenére, hogy a Microsoft 2020-ban leveszi róla a kezét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
