A légkör felső rétegében a bolygót az ultraibolya-sugárzástól védő ózonpajzs az 1970-es években kezdett vékonyodni, a tudósok pedig világszerte megkongatták a vészharangot, hogy felhívják a figyelmet egyes vegyi anyagok ózonkárosító hatására. Ennek eredményeként az északi félteke fölötti égbolton 2030-ra teljesen helyreállhat az ózonréteg, az Antarktisz fölül pedig 2060-ra szintén eltűnhet az ózonlyuk. A déli félteke fölötti ózonréteg a század közepére gyógyulhat be – hangzott el egy quitói konferencián.

Az ENSZ jelentését társelnökként jegyző Paul Newman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának vezető Föld-tudósa hangsúlyozta: ha tovább folytatódott volna az ózont károsító anyagok légkörbe jutása, annak komoly következményei lettek volna, de ezt sikerült megállítani.

Az ózonréteget az ember által előállított klór-fluor-karbon (CFC) vegyületek pusztítják. A világ országai 1987-ben, a montreali jegyzőkönyvben foglalt egyezményben állapodtak meg arról, hogy kivonják ezeket a káros anyagokat az ipari termelésből, és mással helyettesítik őket. Az egyezmény hatását négyévenként vizsgálják fölül egy konferencián, amelyet ezúttal Equadorban rendeztek meg.

Az ózonréteg a kilencvenes években volt a legrosszabb állapotban: akkor a teljes pajzs 10 százaléka eltűnt. 2000 óta azonban évtizedenként 1-3 százalékkal ismét gyarapodik – közölte Newman.

Idén a Déli-sark fölött csaknem 25 millió négyzetkilométeres ózonlyuk tátongott, 2006-ban azonban ez a lyuk még majdnem 30 millió négyzetkilométeres volt. A rés szeptemberben és októberben tágul a legnagyobbra, és december végén tűnik el egészen az északi féltekén beköszöntő tavaszig.

Az ózonréteg, amelyet három oxigénatomból álló instabil, színtelen molekulák alkotnak, a Föld felszíne fölött tíz kilométerrel kezdődik, és majdnem 40 kilométeres magasságig húzódik.

Newman megjegyezte: ha semmit sem tettek volna az ózonréteg elvékonyodása ellen, akkor 2065-re a réteg kétharmada elpusztult volna. Brian Toon, a Coloradói Egyetem tudósa azonban figyelmeztetett arra, hogy az ózonréteg javulása még nem teljes sikertörténet: szerinte még csak ahhoz a ponthoz érünk el, ahonnan a gyógyulás elkezdődhet.

A jelentés kiemelte, hogy Kelet-Ázsiában 2012 óta a betiltott klór-fluor-karbon-kibocsátás növekedését mérik, bár a kibocsátó országot vagy országokat egyelőre nem sikerült azonosítani. Közben a CFC vegyületeket helyettesítő anyagokat is le kell cserélni, mert azok a globális felmelegedést fokozzák.

Newman szerint 2060 előtt nem lehet teljes sikerről beszámolni, mint mondta: "azt majd legfeljebb az unokáink tehetik meg".

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.