Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A szakemberek a Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott új fajt Bajadasaurus pronuspinax-nak nevezték el, az állatot a dicraeosaurus nemzetségbe sorolták. Mintegy 140 millió éve élt Argentínának abban a térségében, ahol paleontológusok rendszeresen bukkannak dinoszaurusz-maradványokra. Ott találták meg 1993-ban az eddigi legnagyobb ismert szárazföldi húsevő, a Giganotosaurus carolinii maradványait is. Ez a gigantosaurus a késő krétakorban élt és valószínűleg bajadasaurusokat is fogyasztott.
Encuentran en #Neuquén una nueva especie de #dinosaurio saurópodo
— CONICET Dialoga (@CONICETDialoga) 2019. február 4.
Fue bautizada con el nombre de Bajadasaurus pronuspinax. Investigadores del #CONICET fueron responsables del hallazgo. #CienciaEnTuVida
Link a la nota: https://t.co/0wPrqizAoj pic.twitter.com/DEVDEpZJ0m
"Úgy véljük, hogy a Bajadasaurus és az Amargasaurus cazaui (amely egy másik dicraeosaurus) hátán és nyakán húzódó igen hosszú és éles tüskék arra szolgáltak, hogy elrettentse velük a ragadozókat" - hangoztatta Pablo Gallina, az argentin állami tudományos és műszaki központ (CONICET) és a Maimonedes Egyetem kutatója. Az állat csontvázának rekonstrukcióját a Buenos Aires-i Tudományos Kulturális Központban állították ki.
A szakemberek szerint ezek a tüskék csontszerkezetűek voltak, bőr borította őket, és könnyen eltörtek, hasadtak, ha másik állat által ütés érte őket. A CONICET közleménye szerint a tüskék a dinoszaurusz testhőmérsékletének szabályozásában is segítettek, és abban is szerepet játszottak, hogy az állat szexuálisan vonzóbb legyen potenciális párja számára. A szakemberek úgy vélik, hogy a tüskék között húsos púpok lehettek, amelyeknek ugyanaz volt a szerepük, mint a teve púpjának.
A Bajadasaurus csontváza a valaha talált dicraeosaurus csontvázak legjobban állapotban fennmaradt példánya. A Bajadasaurus négylábú volt, a szauropodák szélesebb családjának részét képezte, és a mintegy 230 millió éve kezdődött triász földtörténeti időszaktól a mintegy 70 millió éve befejeződött késő krétakorig élt.
Az Amargasaurus cazaui a dél-amerikai kontinensen élt 15 millió évvel később, mint a bajadasaurus. Mindkét fajra Neuquen tartományban bukkantak, Buenos Airestől 1200 kilométerre délre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is ismertető Facebook-oldalát.
